Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Misóczki Lajos: A vallási türelem az észak-magyarországi vármegyék példái alapján II. Rákóczi Ferenc intézkedéseiben

A Rákóczi-szabadságharc noha nem volt vallásháború, bár esetenként döntő üggyé vált benne a vallásügy. Ezt a gondot a fejedelem türelmes politikával oldotta meg. Hiszen olyan hadsereg élén, amely „túlnyomó részében protestáns katonákból állt, nem folytathatott olyan politikát, amely szembehelyezkedett a protestáns sérelmek orvoslására irányuló, s nem egyszer éppen a katonaság részéről képviselt igényekkel".

6 Mivel Rákóczi társadalmi és felekezeti vonatkozásban egyaránt tagolt nemzet élén irányította a szabadságharcot, a társadalmi feszültséget szövetségi politikával akarta áthidalni.

7 „ Tudatosan, következetesen és egyedülállóan képviselte a nemzeti összefogás szükségszerűen felekezetközi jellegét. Nem engedte, hogy a religio ügye akár katolikus, akár protestáns oldalon megelőzze a Patria érdekeit. "

8 A szabadságharc vezére és főemberei általában római katolikusok - a seregek katonái, emberei jelentős részben protestánsok voltak. „Az egész sereg - alig tizedrészét kivéve - kálvinista volt" - jegyezte meg a fejedelem.

9 A seregekben mégsem támadt testvérharc, és a Habsburg-ellenes küzdelem sem vált vallási háborúvá.

10 Ez egyedül neki köszönhető. Tény viszont, hogy a Rákóczi-szabadságharc időszakának vallási békéje nem a lelkek megbékélése volt, hanem a szembenálló erők kényszerű kiegyezése. „Állandóságának egyetlen biztosítéka a fejedelem személye. "" Vizsgálódásunk a Rákóczi-kori Magyarország területére vonatkozik. Csupán egy-egy esetben terjed ki a figyelmünk Erdélyre. A fejedelmet családi hagyományként kísértette a számos, tragikusan végződő vallási villongás. A sok közül: a Felvidékre tört református Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege vezérének, Rákóczi Györgynek katonái (fejedelem 1630-1648-ig) Kassa elfoglalásakor három római katolikus papot hitük elhagyására kényszerítettek. Mivel ennek ellenálltak, kegyetlen és megalázó halállal végeztek velük 1619. szeptember 6-7-én.

12 Az ellenreformáció is hasonló megtorlások sokaságát 6 LADÁNYI Sándor 1980. 311. 7

FABINYTibor 1980. 365. 8

Uo. 9 RÁKÓCZI Ferenc 1985. 105. Rákóczi a kálvinisták közé sorolta az ágostai hitvallású evangélikusokat is. A megállapítása nem statisztikai felmérést közvetít; a hadsereg többsége protestáns volt. LADÁNYI Sándor 1980, 314-315. 10 KARÁCSONYI János 1985. 158. 11 LADÁNYI Sándor 1980. 311. Hivatkozik: Egyháztörténet, 1943. jan.-jún., 49.; ESZE Tamás 1943. 12 A három kassai vértanút, a horvátországi Körösi (Krizevci, vagy Crisinus) Márkot, esztergomi kanonokot, Pongrácz Istvánt, jezsuita szerzetest és a lengyel-sziléziai Grodecz (Grodeczki) Menyhértet 1995. július 2-án II. János Pál pápa Kosice/Kassa repülőterén pontifikált szentmisén szentté avatta. Keresztény Élet, 1995. július 23., 7. Cser-Palkovics István SJ: A kassai vértanúk. HEVENESI Gábriel SJ 1737. 233-235.; SZABÓ Adorján 1909. 3. 134