Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)

Domboróczki László: A háromszögletű AVK-fejek szimbolikája

dorongszerű fejével. A szolnoki leletek vezettek bennünket arra a felismerésre, hogy a gubakúti szobor háromszögletű feje valójában nem csak emberi, hanem bikafejre utaló jegyeket is hordoz. A bikafej egyébként is háromszögletű forma, és még inkább arra asszociálhatunk, ha a háromszög alakú fejek felső sarkait erősen stilizált szarvakként értelmezzük. Következésképpen most bemutatott gubakúti szobrunk olyan termékenységszimbólum is lehet, melynél teljes egészében a bikaaspektust emelték ki. A fentebb már idézett másik gubakúti szobron viszont, a bikaaspektus mellett a plasztikus női mellek már ugyanolyan kombinált ábrázolásokat eredményeznek, mint amilyet például a çatal hüyüki szentélyek falán (1. Tábla 1. kép) fedeztek fel.

29 Ha felismerésünk helyes, akkor ebből az következik, hogy a régiónkban az AVK időszakában kifejlődő háromszögletű fejek, az emberi vonásokon túlmenően stilizált bikafej ábrázolásokat is jelentenek, és így a háromszögletű fejű idolok kivétel nélkül termékenységszimbólumok lennének.

30 Tehát nem embereket, hanem elvont tartalmakat jelölnek, legyen akár a női, akár a férfi, akár a bika aspektus túlhangsúlyozva. Ha felismerésünk valóban helyes, akkor a gubakúti szobor kulcsfontosságú lehet az újkőkori szimbolika megfejtése felé vezető úton. Most nem térhetünk ki bővebben arra, hogy milyen lényeges következtetéseket lehetne még levonni a fenti eszmefuttatásfolytatásaként az AVK időszak megítélésére vonatkozóan. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a kultúrkör genezisének, a szellemi gyökerek meghatározásának és szakrális szféra szimbólmrendszerének megfejtése kérdésében új távlatok nyílhatnak. A DK-európai orientáció az eddig feltételezettnél erősebbnek tűnhetne, közelebb kerülhetne a késői neolitikum helyi gyökerekből való levezethetőségének lehetősége és megteremtődhetne a sok vonatkozásban hasonló, ám mindig összetettebbnek és magasabb rendűnek vélt Vinca-kultúrával való vallástörténeti összevetés esélye is. " (DOMBORÓCZKI László 2000. 8., 10., 15., 18.)

2i Később már a Szatmár-csoport Körös-gyökereinek összefüggésrendszerében próbáltam értelmezni a figurális ábrázolásokat. A már fentebb is említett formai hasonlóságok felsorolása mellett, ekkoriban már kifejezetten a közös anatóliaibalkáni eredetre utaló termékenység-szimbolika meghatározó szerepét szerettem volna kiemelni: 29 OATES David-OATES Joan 1993. 91., 98. kép. 30 Olyan termékenységszimbólumra gondolhatunk, mint amilyet a KALICZ Nándor-RACZKY Pál 1981. 14. Pl. 7/3. jelenít meg. Az analógia még akkor is találó lehet, ha az idézett ciprusi szentélymodell alapvetően korabronzkori kontextusból származik. 31 Az eredeti szöveget azért közlöm újra, mert a hivatkozott publikációban az általam fontosnak ítélt lábjegyzetek megjelentetésére nem volt lehetőségem. 10