Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Beszprémy Katalin: Iskolai és iskolán kívüli képzések a népi kézművesség területén

resztül a házépítésen át a lakberendezésig. Viselet típusok. A szellemi kultúra műfajai, folklorizmus, folklór mozgalmak története, a paraszti társadalom tagolódása a társadalmi és gazdasági változások tükrében, a gyermek helye és szerepe a családban. Mint e felsorolásból is kitűnik, nagyon széles az az ismeretkör, amit a követelmény megkíván. Ugyanakkor feltétlenül szükséges e témák ismerete, hiszen általános- és középiskolai, valamint pedagógus képzésünkből teljesen hiányzik a néprajz, a hagyományismeret oktatása. Ennek hiányában minden gyakorlati ismeret gyökértelenné válna, e nélkül a népi kézműves foglalkozások lényegüket veszítenék, könnyen barkács szakkörré alakulhat át a tevékenység, amire az elmúlt évtizedek technika tantárgy gyakorlata hajlamossá is teszi a pedagógusokat. Gyakorlati ismeretként a hallgatók megismerik a természetes anyagok (gyapjú, bőr, szalma, csuhé, gyékény, nád, fa, gyógynövények, festőnövények, stb.) fellelhetőségét, természetét, tulajdonságait, megmunkálásának módjait, lehetőségeit, eszközeit. Olyan tárgyak, játékok készítését sajátítják el, mely óvodás kortól a felső tagozatos korosztályig ötleteket ad a kézműves foglalkozások gyakorlatának kitöltésére. Megtanítja a hallgatókat arra, hogy milyen fogásokat, technikákat milyen sorrendben kell tanítani anyagonként és korosztályonként úgy, hogy az sikerélményt nyújtson, lekösse a gyerekeket és hogy élményszerű legyen számukra az új ismeret. Fontos témája a gyakorlati foglalkozásoknak az évkor és a családi ünnepekre való felkészülődés, ennek szellemi és tárgyi hagyományai, a természet körforgása - ennek megfelelően a természetben fellelhető anyagok megfelelő időben történő feldolgozása, ennek tudatosítása. Nagyon sok iskola bevezette az erdei iskola intézményét. Ugyanakkor azt vesszük észre, hogy a padagógusaink nincsenek felkészülve a tanórán kívüli színtereken zajló foglalkozásokra. Az erre való felkészülést segíti a képzésnek az a része, mely megtanítja, mihez kezdhetünk gyermekeinkkel a természetben? Hangkeltő eszközök készítése, sütés-főzés a szabadban, sárkánykészítés, nomádszövés, gyógy- és festőnövény gyűjtése és felhasználása, népi sportjátékok, stb. A képzés minimális óraszámát a követelmény 80 órában határozza meg. A gyakorlatban azonban a 120, illetve 150 óra vált be. A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Mivel a padagógusok felismerték a képzés fontosságát, hasznosságát, és többségüknek ez az ismeretanyag a napi munkához elegendő, itt, ezen a ponton befejezik tanulmányaikat. E tapasztalat birtokában a képzésnek ezt a szakaszát a pedagógus-továbbképzés keretében akkreditáltattuk. A Hagyományok Háza az alapító, s az indításhoz 12 képző intézmény csatlakozott, lefedve az ország egész területét. 471