Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kriskóné Dávid Mária: Népi Iparművészeti Múzeum – Mai alkotók

Kriskóné Dávid Mária NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MAI ALKOTÓK Népművészetünk már a 19. század végén, de különösen a 20. század elején a hanyatlás jeleit mutatta. Ennek okaként többek között a modern ipari civilizáció, a hagyományos népi kultúrát kialakító és ápoló falvak, tanyák rohamos változása, az apáról fiúra öröklődő „rend", értékrend fokozatos, de végleges eltűnése jelölhető meg. A fokozatos elhalással párhuzamosan, ennek talán némileg ellentmondva, az ország egyes vidékein új parasztstílusok is születtek (pl. Kalocsa környékén), de a hanyatlás mégis megállíthatatlan és visszavonhatatlan volt. Az egyébként sem statikus, hanem állandóan változó, fejlődő népművészet a két világháború között - elsősorban a városi lakosság megváltozott érdeklődésének köszönhetően - átalakult, új elemekkel bővült. Erre az időszakra már a gyári alapanyag, az ipari készítmények elterjedése, használata voltjellemző. (Ez a fazekasok vagy a faragók munkáinál éppúgy tetten érhető volt, mint a hímzőknél vagy a szövőknél.) Az új, mesterségesen színezett, változatos, könnyen beszerezhető anyagok használatával a létrejött alkotások is egyre színesebbek, díszítményeik egyre gazdagabbak, zsúfoltabbak lettek. Egy utolsó nagy kiteljesedés, fellobbanás volt tapasztalható a hagyományosnak mondható paraszti, népi díszítőművészet területén a végleges eltűnés előtt. A második világháború előtt már megtalálhatjuk a ma népi iparművészetnek nevezett tevékenység gyökereit. Egyes alkotók - hímzők, szövők, faragók, fazekasok - hivatásszerűen kezdték gyakorolni tevékenységüket, elsősorban a városi értelmiség érdeklődésének hatására. Hagyományaink, magyarságunk őrzésének jelképévé vált, szinte divattá lett a konyhákat, előszobákat a népi motívumokkal díszített, hagyományos anyagokból és technikával készült tárgyakkal berendezni. A 40-es évek elejére ez a fajta tevékenység széles körben elterjedt, bár igazi jelentőségét inkább csak később ismerték fel a kutatók. A második világháború okozta visszaesés után jelentős fellendülés vette kezdetét a Magyarországon népi iparművészetnek nevezett alkotómunka területén, amely sok esetben már szervezett, irányított keretek között folyt. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 453