Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

V. Szathmári Ibolya: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok a múzeumok és a népi iparművészek együttműködésében

szakkörök megszűntével jelentkezett szakmai kontroll hiánya hosszú időn át rányomta a bélyegét az alkotói teljesítményekre is. És bekövetkezett Debrecenben annak a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központnak a felszámolása, épületének lebontása is, mely országosan is kiemelkedő színvonalon működve számtalan alkotói és művészeti csoport befogadó otthona, bemutatkozási színtere, alkotói műhelye, oktatási színtere volt. A megmaradt, napjainkban minimális létszámmal dolgozó Kölcsey Közművelődési Intézet feladatkörében szerencsére továbbra is jelen van a hagyományokon alapuló kézműves tevékenység segítése. A Kölcsey Ferenc Közművelődési Intézet intézményi háttérrel változatlanul ott van az alkotók mögött nemcsak a már említett feladatokat ellátva, hanem anyagilag is igen komolyan segítve ezt a tevékenységet (adminisztratív ügyintézések kiadásai). Végzi ezt a munkát a korábbinál sokkal nehezebb körülmények között úgy, hogy mára már nincs kiállítótere, vagy úgy, hogy sokkal szűkösebb helyre kellett költöztetnie a 30 szövőszékkel működő, országos szakképzést is végző szövőműhelyét. Szerencsére ugyanakkor megtarthatta azt a hosszúpályi úti alkotóházat, mely ideális körülményeket nyújt a rendszeres továbbképzések, szaktáborok (hímző, bőrműves stb. táborok) megszervezésére, s melyekhez tevékenyen kapcsolódnak a múzeum munkatársai is. A hagyományos kézművesség terén alkotók és az azt támogatók szakmai-érdekvédelmi szervezeteként Hajdú-Bihar megyében is megalakult a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, mely 2002. novemberében ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az egyesület jelenleg a megyében 158 tagot számlál. A tagok között 7 Népművészet Mestere, 9 Népművészet Ifjú Mestere, 59 Népi Iparművész és 27 szakoktató található. A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület működésében egy sajátos szervezeti forma jött létre annak következtében, hogy a kezdetektől fogva a szakmai munkát és működést segítendő intézményi hátterek húzódnak meg mögötte. Mindez olyan formában öltött testet, hogy az egyesület vezető tisztségviselői az ezzel a területtel korábban is foglalkozó múzeumi és művelődési központi munkatársak lettek. Ez a fajta konstrukció, a biztos intézményi hátterek, s a korábban már sikeresen elindult kezdeményezések folytatása - úgy gondolom - mindenképpen a működés előnyére vált, s nagyban segítette a szakmai téren elért eredményeket is. A közös és együttes munka eredményeként született meg 1995-ben pl. az a Tímárház - Kézművesek Háza is, mely Debrecenben az egykori tímár negyedben került kialakításra. A Debrecen városa által rendbe hozott, egyetlen, fennmaradt hagyományos tímár házban a tímár leszármazottak, a Déri Múzeum és a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ munkatársai együttesen a tímár mesterségre vonatkozó állandó kiállítást hoztak létre. Az épület jelentős részében időszaki kiállítási tereket alakítottak ki, melyek a hagyományos kézműves mesterségek folytatói számára adnak bemutatkozási lehetőséget. Kuriózumként jelentek meg és Debrecen városában 391