Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

V. Szathmári Ibolya: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok a múzeumok és a népi iparművészek együttműködésében

gyait, mint pl. a tiszántúli faragott tükröket, a gondolkodószéket, szökrönyöket, vagy a debreceni fazekas- és szíjgyártó mesterség remekbeszabott edényeit és lószerszámait. Térségünk szövőasszonyai kutatásai révén eddig ismeretlen vászonszövési technikák és díszítmények kerültek felszínre és váltak országosan is ismertté. Egyebek közt olyanok, mint pl. a göbös vagy borzas szövés, az ugyancsak erdélyi indíttatású csipkeszerű, áttört, azsúros technika, a leheletfinom csángó kerpa kendők csáncsált technikája, vagy a festékes gyapjú szőttesek vászonszövésben alkalmazott kilim technikája. Tehetséges alkotóink mindezekkel országszerte egyedülálló eredményeket tudtak felmutatni. Nem véletlenül vált fogalommá a debreceni vászonszövő műhely, ahol az országban egyedül folyó vászonszövő oktatás is helyet kapott. De hozhatnánk példát a hímzés területéről is. Hímző asszonyaink több muzeális gyűjteményt is feltérképezve (Déri-gyűjtemény, nagyváradi Körösvidéki Múzeumok gyűjteménye, egyházi gyűjtemények) tárták fel történeti hímzéshagyományunk mai napig fennmaradt egyik legarchaikusabb anyagát, az úri hímzéseket, vagy a székelyföldi árapataki keresztszemes hímzést. A ma is hordható, rendkívül elegáns viseleti darabok dekoratív díszítésének alapjául az egykori debreceni- és kunsági kisbundák hímzései és a szűrök hímzett- és rátétes díszítményei szolgáltak. Mindezekhez az anyagokhoz a kézművességgel foglalkozó alkotók részben úgy jutottak hozzá, hogy azok a képzések, továbbképzések illusztrációs anyagai voltak, de emellett a múzeum munkatársai nyitottságukkal megteremtették annak lehetőségét is, hogy az alkotók egyénenként is kutathatták a múzeumi anyagot. Ez nem volt könnyű feladat különösen akkor, amikor az ország legkülönbözőbb részeiről - gyakran külföldről is - évente átlag 50-60 egyéni és csoportos alkotó folytat kutatásokat a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében, s különösen nem könnyű akkor, amikor az épület szűkössége miatt a kutatás megfelelő feltételei nem biztosítottak. A múzeumi anyag és a szakképzett kollegák révén Hajdú-Bihar megyében tehát adott volt, s napjainkban is adott az a szakmai háttér, ami az alkotók szakmaifelkészítését, szakmai előrehaladását folyamatosan segíti és biztosítja. A múzeumi szakmai háttérbázis mellett milyen egyéb működési formák és szervezetek segítették, segítik a Hajdú-Bihar megyei kézművesek munkáját? Hajdú-Bihar megyében 1951/52-ben országosan is az elsők között alakultak meg a Háziipari Szövetkezetek (a Debreceni Háziipari Szövetkezet, mely 50 évet élt meg, a hajdúnánási székhelyű Szalma- és Vegyes Háziipari Szövetkezet, a polgári Kosárfonó Háziipari Szövetkezet, valamint a Püspökladány és Környéke Háziipari Szövetkezet). Tevékenységük a tekintetben volt igen jelentős, hogy felku389