Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.

Theisz középső tanfolyamot és a Mein viertes Buchot!... "

29 Ezzel a kiegészítéssel máshol is él Gárdonyi. Azokon a helyeken, ahol Zsuzsika felháborodásának ad hangot. Kedvelt jellemzési formája ebben a regényben az, hogy ugyanazokat a jellemábrázoló leírásokat, fordulatokat használja hasonló helyzetekben. Még mindig javítgatott a helyszínrajzon is. Eredeti: „ Onnan feljebb már alacsonyabbak voltak a lépcső-fokok - látszott rajtuk, hogy nem régen újították. Homály volt ott és avas szag, amilyenről a Vakon-járó a lakatosműhelyre ismer. " Javítás: „Onnan feljebb már alacsonyabbak voltak a lépcső-fokok - látszott rajtuk, hogy nem régen újították. Avas olajszag terjengett a homályban, valamiféle olyan szag, amilyenről a vakon-járó a lakatosműhelyre ismer. S feljebb egy-két lépcsővel már láthatók voltak a nagy fekete fogas kerekek, a hordó fenék nagyságú rozsdás ballagó. Katt, aztán megint katt, - lassú, hideg méltósággal."

2

'® Itt fontos megjegyezni, hogy Gárdonyi tervezte művének drámai változatát is. Erről egy cédula tanúskodik, melyen szerepel, hogy öt felvonásra tervezete, s a fejében már megszületett az utolsó jelenet is, sőt, saját terveket készített az előadás díszleteihez. Megtervezte Palcsóné szobáját, valamint a toronyszobát.

31 Ki - ki a párjával Ugyancsak az utolsó évek szülötte ez a kisregény. Gárdonyi 1917 májusában fogott hozzá az íráshoz. Olyan regény volt ez, amely közlésének befejezését már nem érhette meg, a Pesti Hírlapban még halálakor is olvashatták az érdeklődők. A közlés 1922-ben indult. A Pesti Hírlap szerkesztője a két regény közül (a másik az Ida regénye volt) ezt választotta. Az alapötletről Gárdonyi így nyilatkozik: „ Győri Hírlapban olvastam egy hírt, hogy egy leány megölte magát. El volt róla mondva, hogy az anyjával vagy testvérével lakott, - tán Győrszigeten - nem tudom - már vagy húsz éve, hogy olvastam, - s annyira gyűlölték mind ketten a férfiakat, hogy rajok sem néztek. Már akkor készültem, hogy regényt írok a leányról, de csak a háború idején kerülhetett rá sor."

32 A főhősnő alakja Gárdonyiék szomszédjáról formálódott, egy Elluska nevű kisleányról. Egy időben ezt a kislányt Gárdonyi József mennyasszonyaként emlegették a környékbeli asszonyok. Az író itt is a szerelmi témát dolgozta fel, ezúttal azonban szomorú véget szánt hőseinek. A két halálosan beteg ember egymásra találása nem mindennapi történet. A győri rövid újságcikk 29 Kézirat Lsz.: 96.140.1.3. 30 Kézirat Lsz.: 96.140.1.11. 31 CÉDULÁK, Lsz.: 74.110.1. 32 GÁRDONYI József é.n. II. 242-243. 357