Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Király Júlia: Jegyzetek és feljegyzések a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában III.

ismert, hogy Gárdonyi szívesen festegetett. Saját témákkal is előrukkolt, készített portrét, tájképet, de elmélyülten tanulmányozta nagyobb festőművészek képeit is. Sőt olyan is akadt, amelynek egy részletét saját elképzelés alapján meg is festett.

13 A képzőművészet iránti érdeklődését bizonyítják a hagyatékából előkerült rajzok, festmények is. Többször előfordult, hogy megrajzolta egy-egy alakját. Néhány feljegyzése is foglalkozik a festészettel, ahhoz való viszonyulásával. „Festők és írók feladata, hogy a mindennapi szépre megnyissa szemünket. A szépnek látása is hozzátartozik ahhoz a kevés boldogsághoz, amelyben itt e földön részesülhetünk. " Még ugyanitt fogalmazza meg a következőket. „A természet Isten piktúrája. Bárhová néz ajólátású szem, mindenütt gyönyörködik benne. Semmise rút, amit az ember keze meg nem változtatott. Csakhogy százezer ember közül egy van, aki látja. Egy kopár síkság, egy hitvány árok, egy csenevész fa, földomlás, folyó, mocsár, egyhangú mező-mindebben meglátja a műértő szem a szépséget... Mi az oka annak, hogy a közönséges természeti részek szépségét nem látjuk? A művészetben való neveletlenségünk... Mióta Jézus elment a földről, beh sokan vagyunk vakok! Különösen a művészet terén. Csak gondoljuk, hogy látunk... "

u Sokat gondolkodik a festészetről, mint művészeti ágról. Egy helyen érdekes párhuzamot is von az írás és a festészet között. „ Festőművész szeretnék lenni. Tanulok, festegetek évekig. S végre is megismerem, hogy tudnék én festeni, csak volna festékem minden színre. De a gyárban legfeljebb ha nyolcvanféle festéket készítenek, s nekem csak a zöld színek megfestésére kellene vagy ezer...Gondolom, hogy más is így van ezekkel a művészetekkel, - Csak az írás, a gondolatnak a szavakban való megjelenítése az, amely iránt senki sem kétségeskedik. A festő, a zenész, a színész és mindenféle -ász, -ész, s még aki annyi se, aggodalom nélkül fog tollat. Úgy érzi, hogy a hangoknak, színeknek nem ura, de a nyelvnek ura. "

15 Az Ida regénye 1920 januárjára készült el, s a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban. A regény „hivatalos" fogadtatása meglehetős csalódottságot tükrözött. Azóta is sokan és sokféleképpen magyarázták a regény előszavát, mindenáron valamiféle vallásosságot, istenhitének egyfajta szimbólumát keresték. Pedig Gárdonyi könyvének megírásával egyrészről művészi tökélyre törekedett. Nem véletlen, hogy olyan megrázó erővel ábrázolta Csaba útkeresését. A fiatalember vívódásaiban ráismerünk Gárdonyi törekvéseire. Másik fontos célja az volt, hogy kiutat találjon a háború utáni elembertelenedett, megromlott, elszürkült valóságból. Megkeresse azt az egyetlen lehetséges megoldást, amivel egy ember életben maradhat, megőrizheti lelki, szellemi identitását. Hogy nehezen született meg a 13 A Gárdonyi Emlékmúzeumban több festménye megszemlélhető. Kiemelkedő a Munkácsy képről készült másolat, a Krisztus Pilátus előtt. Lsz.: В 74.17.1. 14 CÉDULÁK Lsz.: 74.56.1. 15 CÉDULÁK Lsz.: 75.15.3. 351