Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

ahol eredetileg a település állt. A Boldogról szóló monda is ennek a népmozgásnak a történetét örökíti meg. Az első két szöveg töredék, a falu helyének kijelölését mindkettő Bonta Ferencnek, a falu vezetőjének tudja be. Csatlós István a Bonta névből eredezteti a Boldog helynevet. Legteljesebben Csatlós András közölte a mondát. Az első karót itt is Bonta ütötte le, ám Boldog neve abból ered, hogy az emberek a boldogság reményében telepedtek itt le. Az 1950-es években Tarnaleleszen gyűjtött történetekből a falu betelepülésének rendjéről jutunk információkhoz. Az adatközlő a saját nemzetségét tartja az első telepesnek, majd a Marton, Balázs és a Bozó hadról mesélt. A Kovács nemzetség letelepülését Szapolyai János uralkodásához köti. Bakó Ferenc 1981-ben az Agria XVIII. kötetében megjelent írásában levéltári források alapján dolgozta fel a leleszi népsziget népességtörténetét, amelyből kiderül a szájhagyományban meglévő események valóságalapja.

21 A Kovács nemzetség valóban az első családok egyike volt itt, a Martonokkal együtt ám a Balázs nemzetség kisemmizesérol szóló történetet nem támasztja alá. A Balázs had egyik fele az Almássyaktól bérelt földet, ezt a hagyomány azzal magyarázza, hogy Almássy az írni nem tudó Balázs nemzetség földjét szerződésben magára íratta.A Bozó nemzetséget egy vándor drótostót leszármazottjainak tartja, holott a Bozók család a szomszédos településen, Szentdomonkoson már a 16. századtól jelen van a jobbágynévsorban. Bakó Ferenc a Tarnalelesz, Szentdomonkos, Fedémes települések kapcsolatát vizsgálva felhasználta a szájhagyományban még akkor élő történeteket is a levéltári források mellett. A Nagyréde kialakulásáról szóló történet is a fentiekhez hasonló, a helyi földbirtokos, Rédei harci érdemeiért kapta a birtokot, melyen később a falu kialakult. Helyhez fűződő mondák Névmagyarázó mondák A helynevek magyarázatát adó történetekből a legtöbb Felsőtárkányban került feljegyzésre, ahol Bakó Ferenc 1954-ben az erdőben dolgozó mészégetők körében gyűjtött néprajzi adatokat. Az erdőt különösen jól ismerő szénégetők szinte minden helyhez ismertek egy vagy több történetet. Felsőtárkányban minden történeti időszak rajtahagyta nyomát a tájon, a pogány-keresztény összecsapásoktól, a tatár és török háborúkon át a Rákóczi szabadságharcig. 21 BAKÓ Ferenc 1981. 243-289. 320