Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

tozathoz hasonlóan egy cseh király ásatta az árkot, hogy menyasszonyát, Fatimét vízen vihesse a Tiszától Egerbe. Az árokásásnál muzsikáló cigánygyerek apja fiát védve megölte a királyt, mert az meglegyintette nádpálcájával gyermekét. A király sírja fölé hantot emeltek, ami most is látható Árokszálláson. A Bélapátfalváról mesélő Mikó János kőművesmester már nagy valószínűséggel kívülről, az értelmiségtől, vagy könyvekből szerzett információkat is beépített mondanivalójába. Erre lehet következtetni abból, hogy a palócokat a kunoktól eredezteti, a templom építésének korát is elég pontosan meghatározta. Apátfalva és a környező falvak betelepítését Szent László királynak tulajdonítja, aki a Beél törzset erre a vidékre telepítette. A falu határában lévő híres kolostor kapcsán a reformáció idejének vallásüldözései is bekerültek a néphagyományba. A mai napig Paprakásnak nevezett hely a Perényi Péter református várkapitány által legyilkolt cisztercita papról kapta a nevét. Erről a helyről Fényes Elek így írt Magyarország Geographiai szótárában: „...1530-ig, midőn 1-sőFerdinánd s Zápolya János közötti viszálykodások alatt a vagyonvágyó Perényi Péter által zaklattatván a szerzetesek azt elhagyni s elszéledni kényszerültek. Az utolsó szerzetes, az Apátfalván át Egerbe vivő országúton öletett meg, a kisszoros nevű helyen, melly eset emiékit a nép vidéki szokás szerint még ma is fenntartja az által, hogy az arra menő utas azon helyre követ, vagy fagallyat hagy, mely paprakásnak neveztetik. " Fényes Elek párhuzamokról is tudósít, mikor a tragédiák helyén a nép kőrakást emelt.

15 Pesty Frigyes leírásában az apátfalvi jegyző közlése szerepel 1864-ből: ebbe fekszenek 'Kis szoros ' hol midőn a reformatioban Perényi Péter a ' cisztercita barátokat innen elpusztítá egy szegény menekülő barátot öltek meg, mit az emlékezet egy nagy kő rakással jelölte meg."

16 A francia cisztereknek, vagy ahogy itt nevezték őket, a tarka papoknak fontos kulturális közvetítő szerepük volt. Az Eger környéki szőlőművelés kialakulásában is részt vállaltak. A honfoglalás korának maradványa az Áldozó helynév, amit pogány áldozati helynek tartott a nép. A Bükk hegység helynevei között szép számmal lehet találni ehhez hasonló pogány eredetre utaló elnevezést. (Lásd: névmagyarázó mondák. ) Mikófalva keletkezését a tatárjárás időszakára teszik, amikor egy Mikó nevű ember az erdőbe húzódott a tatárok elől. A romossá vált házfala alapján Mikó fala lett a hely neve, a hagyomány szerint. A környéken Mikófalának ejtették, ejtik a Mikófalvát, ez adhatta a monda alapját. A palóckutatás során Bakó Ferenc a Heves megyén túlnyúló palóc területeken is gyűjtött. E kutatás során bukkant rá a Sajónémetiben található út menti kápolna alapításáról szóló mondára, mely szerint a kápolna annak emlékére épült, 15 FÉNYES Elek 1851. 29. 16 PESTY Frigyes 1988. 32-33. 317