Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Zábrátzky Éva: Történeti mondák Bakó Ferenc gyűjtéséből

Az időben elhelyezhető történelmi események mellett megjelennek olyan mondák, melyek homályos korban játszódnak, mesés elemeket hordoznak. Ilyen a Vécs határáról szóló monda, amelyet óriások müvének tart az adatközlő. Ám ezt is igaznak vélték, ami a szövegből kiderül. Ranke meghatározása szerint a népmondát a mesétől az különbözteti meg, hogy azt a nép valósnak tartja, míg a mesét csupán kitalált történetnek.

3 A mese szórakoztatni akar, a monda tanít.

4 Az első hallásra igaznak hihető történetek egy része vándormonda, ami széles körben elterjedt, csupán a helyszínek különböznek. Erre jó példa a „Sári, Mari..." mondatípus, ami a Vajdaságtól

5 Torna megyéig

6 ismert - a tatár vagy a török magyar szóval hívogatja az elrejtőzött lányokat, asszonyokat. A történetek a „kis történelem", a helyi sajátságok hordozói, kevés adat szerepel az igazán nagy történelmi alakokról. így királyaink közül csupán Szent László és IV Béla alakja jelenik meg, akik a hagyomány szerint megfordultak ezen a tájon. Dömötör Tekla szerint a mondai meghatározás alapvető feltétele a költői megformálás, ennek hiányában nem beszélhetünk mondáról, csupán a nép történeti tudásáról, történelmi szemléletéről.

7 Az itt közölt szövegek nagy része nem felel meg ennek a követelménynek. A közlés tárgyilagos, nem jellemzi költői megfogalmazás. Sydow a mondák alakulásának három stádiumát különítette el. A második szint a „memorat", egyszerű visszaemlékezés, költőiség nélkül, nem tipizált történet.

8 A rövid, egyszerűen elmondott tényközlések ezen a szinten maradtak, vagy a másik lehetőség, hogy leegyszerűsödött a hajdani költői forma. Az idők során veszített színességéből, de amit lényegesnek tartottak, az megmaradt. A pár mondatos töredékes történetek értéke az, hogy árulkodnak az egyes mondatípusok meglétéről, vagy hajdani meglétéről, a memoratok pedig szorosan hozzátartoznak a nép történelemszemléletéhez. A történeti mondák korszerű osztályozását Magyarországon Dobos Ilona végezte el az 1963-as International Society for Folk- Narrative Research budapesti ülésén kialakított elvek alapján. Az itt szereplő mondákat az ő rendszerezésének megfelelően csoportosítottam. Az általa tervezett mondakatalógusban a kötetlen elbeszélések a folklóralkotásokon kívül, egy második nagy csoportot alkotnak, ezek a tradicionális történelmi emlékek címet kapták. Ám, ha vándormotívumot is tartalmaztak, az első csoportba kerültek.

9 A történeti mondák tipizálása sok 3 RANKE, Fridrich 1935. 11-25. 4 BENFEY, Theodor 1892. 158. 5 DEGRÉ Alajos 1965. 98-99. 6 MAGYAR Zoltán 2001. 55. 7 DÖMÖTÖR Tekla i.m. 8 SYDOW,C.W.von 1948. 9 DOBOS Hona 1970. 97-112. 315