Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)

mentuma, hogy az egriek mindig szerették s ma is szeretik a kultúrát és szívesen hoztak és hoznak érette áldozatokat Hogy Eger csakugyan méltó lesz-e a 'magyar Athén' büszke nevére, vagy érdemtelenül kérkedik-e a más városok által irigyelt epithetonnal, az is az egri értelmiségen múlik". A cikk írója ezzel fejezi be írását: „Egert pedig a munkás múlt emelte iskolák még nem teszik 'magyar Athén 'né. De azzá tehetik az egriek, ha igazán akarják. "

19 Hasonlóképpen vélekedik az a cikk író is, akinek írásában egyebek mellett ezek olvashatóak: „Egy messze idegenből jött tanító barátom keresett fel a minap. Átutazóban volt s csupán pár óra állván rendelkezésre, arra kért, hogy kalauzoljam városunkban a 'magyar Athén'ben". Miután megnézte a Líceumot, benne a múzeumot, a templomokat, a várat, a következőt kérdezte a cikkírótól: „ Talán nem tudod, hogy én ízivérig tanító vagyok, akit elsősorban az elemi iskolák s a tanítói intézmények érdekelnek? Mutass hát nekem ilyeneket is, hadd vihessem hírét városotoknak, hogy Eger azért fejlődött 'magyar Athén'-né, mert itt már a tudás, a kultúra alapjára, az elemi iskolákra s a tanítói kultúrintézményekre is nagy gondot fordítanak Zúgott a fejem, hogyan és mint mondjam meg barátomnak, hogy városunkban sajnos nincs egy szép elemi iskolai épület, hogy nekünk tanítóembereknek itt, a 'magyar Athén' -ben sajnos nincsenek tanítói kultúrintézményeink.™ A helyi sajtó „magyar Athén"-vó\ (is) publikáló cikkíróinak többsége szerint Eger nem felelt meg az athéni hasonlat tartalmi elvárásainak. A magunk részéről egyetértünk ezzel. A 18. században a papnevelőintézet létrehozása, a jogi oktatás megteremtése, az egyetemnek szánt Líceum felépítése és könyvtárának, csillagvizsgálójának megvalósítása, az első magyarországi orvosi iskola megszervezése, az első egri nyomda alapítása, az első magyarországi rajzoktatás, a Barkóczy-féle irodalmi kör stb. jellemezték egyebek mellett Eger életét. A város kulturális fejlődése a 19. században visszaesett. Az előzőekben már említett előrelépések csak esetenként érték el az előző időszak színvonalát. Alapvetően a város csak fenntartotta az elődök munkásságának eredményeit, de többnyire a szükségesnél jobban nem volt képes azokat fejleszteni, bővíteni. Mint azt már az előzőekben megindokoltuk, véleményünk szerint a „magyar Athén" megnevezés csak a 19. sz. második felében kezdett Eger város nevéhez kötődni, szélesebbkörű használata pedig csupán a század utolsó évtizedétől kezdett gyakorlattá válni. A város művelődéstörténetének kutatása kétséget kizáróan azt egyértelműsítette, hogy a 18-19. század egri főpapjai által létrehozott iskolák alapozták meg és alkották jobbára azt az oktatási intézményrendszert, amelyre felépült Eger, a latin Agria, a német Erlau büszkesége a „magyar Athén". A „magyar Athén" = Eger, 1925. december 3. 1. Séta Egerben a tanítói kultúrintézmények és egyebek körül = Eger, 1926. szeptember 29. 1-2. 308