Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)
Athén 'пек. De az iskolavárosból mégmindíg hiányzik egy modern, szabadlevegős iskola...." Málnási Ödön az Egri Érseki Tanítóképzőintézet tanára ugyancsak 1934-ben úgy fogalmazott, hogy „Eger várossal kapcsolatban a magyar Athén elnevezés nem egészen alaptalan, mert Eger valóban az iskolák városa. A középiskolai növendékek állandó lakóhelyének figyelembevételével kulturális vonzásterületéül kell tekintenünk Heves, Borsod, Szabolcs, Szolnok, Hajdú, Pest, Zemplén, Abaúj, Gömör, Nógrád és Baranya megyéket. Negyven iskolájában ezidőszerint 7664 tanuló készül az életre. Egerben több az iskolai növendék, mint például Komárom, vagy Szentendre városok lakosainak száma Általában megállapítható hogy Eger, mint iskolaváros a négy egyetemi város után következik. " Eger „ magyar Athén " elnevezésének és a város oktatási intézményrendszerének közvetlen összefüggését Breznay Imre 1937-ben megjelent sorai érzékeltetik a legjobban: „ Szerzetesek és világi papok mellett ott szorgoskodik számtalan világi pedagógus a nevelés és tanítás munkájában. Mert Egernek van jogakadémiája és teológiája, községi közigazgatási tanfolyama, tanító- és tanítónő-képzője, két fiú és egy leánygimnáziuma, felsőkereskedelmi iskolája, egy fiú- és két leánypolgári iskolája, szakirányú iparos- és kereskedőtanonc-iskolája, vincellér-iskolája s elemi fiú- és leány-osztálya ötvennél több, melyekhez még kisdedóvók is csatlakoznak. 7500 gyermek és ifjú nyer itt vallásos hazafias nevelést, tanítást. Eger valóban - tanít, mert valóságos „magyar Athén" . bl Kösztler Józsefről 68 írta a helyi sajtó 1912-ben annak Egerből eltávozása alkalmából: „A magyar és német irodalomban bámulatos jártasságú és általában oly széles látókörű, aminő bizony nem sok van a 'magyar Athén'-ben sem. " 69 1914-ben arról olvashatunk ugyancsak az Eger с lapban, hogy „ a szerkesztőváltozás alkalmából nem sajnáltuk a fáradtságot és - kultúrtörténeti szempontból is érdekes - statisztikát csináltunk arról, hogy a katolikus 'magyar Athén ' mennyiben volt segítségére a katolikus Egernek. " 70 1934-ben a helyi sajtó az Esztergom с újságból idézte az úgy nevezett filléres vonattal Egerbe érkezett turistákról szóló cikket: „Egri utunk igen soká felejthetetlen marad s bizonyára sokunkat visszahív még a 'magyar Athén'falai közé. " 71 Urbán Gusztáv 72 1926-ban megjelent írása szerint „büszke örömmel hangoztatjuk minden elképzelhető alkalommal ősi városunk régi hagyományokban gyö67 BREZNAY Imre - KARCZOS Béla 1937. 5. 68 Kösztler József (1847k.-1920) orvos, városi képviselő, Heves megye tiszteletbeli főorvosa. 69 Elmegy a doktor bácsi = Eger, 1912. január 27. 3. 70 Egy kis statisztika munkatársainkról = Eger, 1914. január 31.3. 71 „Egri utunk felejthetetlen marad és sokunkat visszahív még a „magyar Athén" falai közé" = Eger, 1934. április 27. 2-3. 72 Urbán Gusztáv (1893-1970) 1925-től 1940-ig az Egri Érseki Jogakadémia tanára, majd bíró Kolozsvárott. 306
