Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története (1748–1944)
Tudomásunk szerint ez az első olyan eset amikor egy egri oktatási intézményt nem „schola"-nak hanem Athenaeumként említenek. Egyben ez az általunk ismert legkorábbi olyan eset, amikor Eger művelődéstörténetében megjelenik az Athénra utaló hasonlat bármilyen formája. A gimnázium új épülete 1754-ben készült el. Ugyanebben az esztendőben szervezte át Barkóczy Ferenc püspök az egri papképzést, a jezsuiták helyett egyházmegyei papokra bízva azt, 24 majd 1755ben bevezette a bölcselet oktatását. 25 Ugyancsak 1755-ben létrehozta Eger első nyomdáját a Püspöki Iskola kiegészítő részeként. 26 Következő lépésként 1760ban az egrivel egyesítette a kassai papnevelő intézetet. 27 Az általa kezdeményezett egri felsőoktatási intézmény létrehozása azonban esztergomi érsekké történt kinevezése miatt utódjára Eszterházy Károly püspökre maradt. Eszterházy magasabb szintre emelte Barkóczy elgondolását és egy nagyobb léptékű, igényesebb tervet valósított meg. 28 A Líceum a könyvtárával 29 és csillagvizsgálójával 30 együtt országos viszonylatban is kiemelkedő körülményeket biztosított az elődök által létrehozott iskoláknak. Egyetértünk azzal az 1930-ban megjelent véleménnyel, hogy a püspök „ megépíttette a gyönyörű épületet, amely büszkesége és műkincse hazánknak és a 'magyar Athén'szimbóluma". Már Ipolyi Arnold úgy fogalmazott 1868ban, hogy a Líceum „a tudományoknak, sőt a művészeteknek is egyik kitűnő hazai iskolájává" vált. 31 Telekesytől kezdődően Eszterházyig bezárólag így jött létre a bázisa a 18. században annak az oktatási intézményrendszernek, amely a következő században újabbakkal bővülve alapjául szolgált a 19. század második felében Eger város „magyar Athén" elnevezésének. 32 A század fontosabb egri iskola alapításai a következők voltak: 24 BOZSIKPál 1910. 113. 25 SOÓS Imre 1967. 304. 2fi KISS Péter 1996/b.; KISS Péter 1999. 212. 27 BOZSIKPál 1910. 117. 28 Erre vonatkozólag lsd. SOÓS Imre 1967. és DERCSÉNYI Dezsó-VOIT Pál 1972. 444-447. 29 KISS Péter 2001. 30 DERCSÉNYI DezsőVOIT Pál 1972. 444-445. 31 KISS Péter: Ipolyi Arnold és az egri főegyházmegye (1860-1873) с előadása az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Jakobinus termében megrendezett Ipolyi Arnold emlékülésen 2004. szeptember 16-án. Kézirat. Az emlékülést az MTA Néprajzi Kutatóintézete, a Szent István Társulat és a Magyar Vallástudományi Társaság szervezte Ipolyi Arnold Magyar mytologia c. műve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából, lsd.: Ipolyi Arnoldra emlékeznek = Heves Megyei Hírlap. 2004. szeptember 14. Az emlékülés valamennyi előadását magába foglaló kötet kiadás alatt van. 32 Az ugyancsak Eszterházy által létrehozott első magyar orvosi iskolára és a hazánkban szintén első rajzoktatásra nem utalunk mert csak átmenetileg működtek, s így eleve nem lehettek meghatározó tényezői a „magyar Athén" kialakulásának. 298
