Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)
Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban
la rektora lett, majd 1661-ben Kemény János erdélyi fejedelem titkárának nevezte ki. Számos fontos diplomáciai feladattal bízták meg. 1664-től Nagyszebenben telepedett le, ahol haláláig városi tanácsos volt. 44 Miles krónikájának megírásához - a kor szokásainak megfelelően - több korábbi történeti művet is felhasznált. 45 Kútfőinek legnagyobb része ma már ismert: elsősorban Christian Schesaeus (1536k.—1585) Ruina Pannonica című költeményéből illetve Szamosközy István (15657-1612) Rerum Transylvanarum Pentades című művéből merített, de más műveket felhasznált. 46 Azt hihetnénk ezek után, hogy Miles az egri ostromleírást is Schesaeusból meríti, ám ő azt egy másik krónikából vette át: „Auch hat auß befehl Solymanni/darauffden 9 Septembris Mahometh Passa zu Buda das feste Schloß Erlaw (Egervár, Agria) belagert / dahin hatten sich aujf fürsehung Stephani Dobó des Wayden / in die 2000 Vnger / mit eiligen Weibern begeben / welche auß antrieb Stephani Meczkei, vnd Johann: Phügedi, der Capiteynen / sich zusammen verschworen / daß niemand bey verlust seines Lebens einiger Ergebung solle gedencken / auch dem Feind / als mit Wehr vnd Waffen nichts zu antworten / daß sie auch den Hunger so lange wolten erleiden / biß sie sich an einander auffgessen: Vnd damit der Verrätherey mögte gewehret werden / solten nicht mehr noch weniger / als drey Personen in ein Gespräch zusammen tretten. Die Proviand theilleten sie vnter Herren vnd Knecht täglich mit dem Gewicht auß / Hünner / Tauben / oder sonst zarte Speise gaben sie nur den Krancken / vnd was für Beüth sie vom Feinde überkahmen / theilleten sie dieselbe gleich vnter sich. Als derowegen Mahometh mit Gewalt vnd Sturm lange nichts bey ihnen könte schaffen / schickt er einen Brieff hinein / vnd bothe ihnen güldene Berge an/ sich nur zu ergeben: Sie aber verbrennten den Brieff sampt dem Botten / steckten zwo Lantzen auff die Mauren / vnd legten darzwischen eine mit schwartzem Tuch verdeckte Todten-Baar / zur anzeigung / daß sie allda in ihrem Vatterland ritterlig leben / zugleich sterben wolten: Vnter 40 Tagen hat der Türck 13 Sturm betretten / vnd daran in die 8000 Mann verlohren / doch immer mit Schanden ab müssen ziehen: Die Stadt hatte wenig Thürn vnd Pasteyen / wurde doch mit gutten Boll-Wercken beschützet / vnd erhalten: Des Schlosses Mauren waren nun über die maßen durchbohret / doch haben diß wenige Christen /so sich erst in 6 Stunden im Stürmen / etwas außzuresten / kaum vmbwechseln kanten / 44 Uo. V-IX. 45 Helytelen Szekfű Gyulának az a megállapítása, amely szerint ez a mû a szász és a magyar történetírás egyik legszégyenteljesebb plágiuma, mert bár ez az eljárás a humanizmus korában divat volt, de a 17. század végén már sokkal jobban előrehaladt a történetírás, semhogy a történetírók plágiumokkal töltötték volna idejüket. A 17. században ez még teljesen elfogadott módszer volt mind a historiográfiai, mind a szépirodalmi művek esetében. Vö.: SZEKFŰ Gyula 1943. 197; SZEKFŰ Gyula 1906. 330. 46 SZEKFŰ Gyula 1906. 328-329. 270
