Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Lőkös Péter: Eger 1552-es ostromának ábrázolása a 16–17. századi erdélyi szász és szepességi német irodalomban

megemlékeznek az ostrom históriájáról.

5 Jelen tanulmány célja kettős. Egyrészt számba kívánjuk venni azokat a magyarországi német eredetű műveket, amelyek megemlítik az ostromot, erre ugyanis eddig még nem került sor. E munka során igyekeztünk minden még meglévő és hozzáférhető (kiadott vagy kiadatlan) írásművet felkutatni, amelyben szó eshet az egri ostromról. Természetesen nem zárható ki, hogy később még újabb szövegek kerülnek elő; közismert ugyanis, hogy ezeknek a régi német eredetű kéziratoknak a 20. században gyakran meglehetősen mostoha sors jutott osztályrészül. Másrészt megpróbáljuk elemezni a magyarországi magyar és német szerzők ostromábrázolása közötti hasonlóságokat és különbségeket. A témából fakadóan elsősorban a historiográfiai munkákban bukkanhatunk az ostromleírásra, de néha más műfajhoz tartozó alkotásokban is megemlítik. Az erdélyi szász történetírás a 16. században indult virágzásnak. A 16. században legjellemzőbb műfaja az évkönyv, az erdélyi szászoktól latin és német nyelvű annalesek egyaránt maradtak ránk. A16. század vége felé, de főképp a 17. században már megjelennek a terjedelmesebb krónikák, amelyek a história vagy a commentarii műfajhoz sorolhatók.

6 Lényegében ugyanez érvényes a szepességi németek historiográfiai irodalmára is. Az egri ostromról a kortárs magyarországi német krónikaírók közül sokan beszámolnak. Az első nyomtatásban is megjelent erdélyi szász történeti munka Thomas Bomel (fi 592) nagyszebeni jegyző, későbbi szelindeki lelkész évkönyve, az 1556-ban kiadott Cronologia rerum Ungaricarum, a primo Unnorum in Pannoniam adventu, ad millesimum quingentesimum Sextum a Nato Christo annum.

1 A brassói szenátusnak ajánlott krónikájában Bomel Magyarország történetét foglalja össze a hunok bejövetelétől (Kr. u. 366) 1554-ig, ő tehát még a hungarus-tudatú szász szerzők közé sorolandó.

8 Krónikájának világtörténeti keretet igyekszik adni az által, hogy az eseményekkel párhuzamosan feltünteti a római, bizánci császárok, a Karoling uralkodók, a német-római császárok illetve a török szultánok nevét.

9 Művében főleg politikai, katonai és egyháztörténeti események szerepelnek, de nagy teret szentel a török ellenes harcoknak is. A négy évvel az egri ostrom után megjelent vékony könyvecske utolsó lapján olvasható egy rövid bejegyzés Egerről, amely - nevek említése nélkül - a magyar katonák vitézségét emeli ki: „Agria per Thurcas obsessa virtute militum Ungarorum fortissime defensa et conservata."

10 Jellemző Bomel krónikájára, hogy míg Eger ostromá5 Ahungarus- vagy pannon-tudatról Id. KLANICZAY Tibor 1987-1988. 6 E műfajokról ld. PIRNÁT Antal 1989. 7 Ld. SIENERTH, Stefan 1984. 141. 8 SZEGEDI Edit 2002. 174. 9 Uo. 172. 10 Cronologia rerum Ungaricarum, a primo Unnorum in Pannoniam adventu, ad millesimum quingentesimum Sextum a Nato Christo annum, Per Thomam Bomelium Coronensem collecta, et inclito senatui Coronensi dicata. Coronae. 1556. 22. 262