Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

nem írták y-nal, s csak 1556-ig lakhatott itt, miután abban évben elhunyt. A lantos a régebbi kutatás szerint 1547 körül települt le a városban.

312 15. kép. Tinódi Sebestyén emléktáblája napjainkban Kassán, a Kovács utcában, az egykori lakóháza helyén emelt épület falán (Csiffáry Gergely felvétele) A költő Kassán való megtelepedésének első biztos nyomát a Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből című ének fentebb idézett mondatában találjuk, ahol a históriás ének szerzési helyeként a saját házát jelölte meg. Viszont a megtelepedése ennél korábbra datálható, mégpedig 1544-re. Ennek több indoka van. Az egyik szerint 1544 és 1548 ősze között eltelt három és fél esztendőből nem ismer az irodalomtörténet olyan Tinódi szerzeményt, amelyben utalna a költő a saját életviszonyaira. Egy másik adat a Kassa városi polgárkönyvben található bejegyzés, amely szerint 1544. november 28-án nyerte el a polgárjogot egy bizonyos „Sebastianus citharida", vagyis: „Sebestyén citeras". Tény, hogy Tinódi magát soha nem nevezte citerásnak, a nótárius ennek ellenére fordíthatta a költő foglalkozásának a megjelölését ezzel a szóval. A költő életével foglalkozó kutatók egy része nem fogadja el ezt az azonosítást. Végül is a legújabb kutatás nem veti el ezt a lehetőséget egyrészt, mert a kassai polgárjogért kérvényezők sorában nem találni még egy olyan személyt, akit Tinódival azonosíthatnánk, másrészt ez az adat beleillik a költő eddig feltárt életútjába.

313 312 DEZSI Lajos 1912.65. 313 Lásd Szakály Ferenc előszavát: TINÓDI Sebestyén 1984. 12-13. 248