Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

az egri és a szandai várból a vitézek Pestig mentek, majd onnan az Egerben szolgáló Oláh Ágoston harmadmagával a budai vár Bécsi-kapujáig jutott, s itt szúrták le a kopjáikat, melyekre kis zászlócskákon rátűzték a baj viadalra hívó levelüket. A kihívó egri vitézek a megadott napon kétszáz lovas kíséretében Szanda vára alá vonultak a bajviadalra, viszont a törökök nem jelentek meg a helyszínen. Az események 1544 és 1548 közé datálhatok, miután 1548-ban már a gyengén védett Szanda várát a nógrádi bég elfoglalta.

214 Az azonban biztos, hogy Varkocs emberei jártak Szanda várában még a vár eleste előtt, s a várból elhozták a budai káptalan odamenekített egyházi kincseit, amelyet utóbb vissza is szolgáltattak. 1552. január 28-án a pozsonyi káptalan Bornemissza Pál budai prépost és Tamásy János őrkanonok káptalanjuk nevében nyugtatják, vagyis hivatalosan igazolják, hogy Varkocs Tamás, Kávássy László, és Torma György a fent említett értékeket hiánytalanul visszaadták.

215 Ezzel Varkocs és a katonái a korszakban ritka becsületességükről tettek tanúbizonyságot. 1546. május 12-én Pozsgay Zsigmond komáromi naszádos kapitány jelentette Erasmus Teuffel főkapitánynak, hogy Esztergomból megjött emberétől vette a hírt, miszerint Véli bég a hatvaniakkal és több budai főtörök vezetésével Eger vidékén nagy rablást hajtottak végre. Egy másik kéme Budáról tudósította arról, hogy sok kézműves mestert hívtak a városba, ahol sietve készítik az ágyúkat és a szekereket. A török csapatok gyülekeztek Budán, mert Eger várát akarták megszállni, s ezt nem is titkolták.

216 Bár Egert ekkor még közvetlenül nem támadta a török mégis Varkocs egri kapitánysága idején 1548 előtt Mehmet pasa egészen elpusztította és elnéptelenítette Kismaklárt.

217 A Varkocsról írt históriás ének szerint katonái Egerből távoli portyázásokra indultak a török ellen, s harcoltak Kalocsán, Pesten, Vácszentlászlón, Szandán, Ipolynagyfaluban 1541 és 1548 között. Apcnál keresztény rabokat szabadítottak ki, a baracsi mezőn (ma: Kunbaracs, Bács-Kiskun megyében) szétvertek egy török rablócsapatot. Varkocs Pest megyei és kunsági katonai akciói előkészítették azt a Szakály Ferenc

218 által kitűnően elemzett helyzetet, amelyet az 1547-es békekötés után a rendi országgyűlésnek küldött királyi leirat fogalmazott meg először. E szerint a magyar állam és földesúri hatalom a töröktől hódoltatott terület jobbágyai felett továbbra is őrizte fennhatóságát. Azt a tényt, hogy az egri végvár adóztatási hatósugara a Pest-Bács-Csongrád-Bihar megyék vonaláig terjedt, az 1550-1560-as 214 HERNÁDI Károly 1982. 28. 215 DIV. LUK. TA. 49-81. Dr. Pataki János oklevélmásolatainak gyűjteménye. 216 TAKÁTS Sándor 1915. II. 177-178. 217 SOÓS Imre 1975. 347. 2,8 Lásd: SZAKÁLY Ferenc 1981. 44-51., 74-79. 230