Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

Csaby István várépítkezéseit, különösen, hogy a vár kettéosztását a róla elnevezett bástya megépítésével elkezdte, amely utóbb a Perényi-Varkocs korszakban fejeződött be, egyaránt kezdeményező jelentőségűnek tartja Szederkényi Nándor,

128 és Bél Mátyás is a Heves megye ismertetésében. Bél Mátyás ez esetben Zsámboki János: Rerum ad Agriam 1552. címen megjelent munkájára hivatkozik.

129 1533. december 7-én szerződést kötött Werbőczy István Csaby Istvánnal, az egri püspökség akkori provizorával és várnagyával, amely szerint Werbőczy Konstantinápolyba való utazására 600 frt kölcsönt vett fel tőle, s ennek fejében Gyöngyös részbirtokát zálogba adja, vagy ha azt Csaby birtokában nem tarthatná, az esetben Werbőczy Nógrád megyében lévő terenyei birtokát elfoglalhatja.

130 Csaby István már egri várkapitányként Tárczay Miklós özvegyének a védelmére állt. Erről egy Egerben, 1552 júliusában tartott törvényszéki tárgyaláson felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvekből tudunk. Azt történt, hogy Tárczay Miklós a kömlői birtokáról vonult a mohácsi csatába, ahol elesett. Utóbb Kömlőt Fiuzi Imre erőszakkal elfoglalta, akitől Csaby István az egri vár parancsnoka vette viszsza Tárczay özvegyének a kérésére, s az özvegy akaratából bírta a falut egy ideig. Azután Kékedi Gáspár kezére került a birtok, aki Tárczay veje volt, végül az ő révén Balassa Boldizsár és Balassa János kezére jutott Kömlő. A bíróság visszaadta Tárczay Miklós fiának, Györgynek a birtokot.

131 A korábbi vártörténeti kutatás Csaby István egri várkapitányságának az idejét 1531-1534 közé helyezte.

132 Csaby István korai pályafutásáról annyit tudunk, hogy a mohácsi csata előtt, 1524-1526 közt kecöli (ma: Rábakecöl, Győr-MosonSopron megye) várnagyként szolgált a Kanizsai család birtokán.

133 1531-től egri várnagyként és provizorként teljesített szolgálatot a haláláig, s itt is temették el a várban. Csaby István sírköve a dr. Pataki Vidor János és társa által vezetett várásatások során a várbeli székesegyház területéről került elő.

134 128 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 27. 129 BÉL Mihály 2001. 150-153. 130 HML. TA-2. Bártfai Szabó László oklevélmásolatainak gyűjteménye. 131 BERZEVICZY Edmund 1894. 746. 132 PATAKI Vidor én. 18. 133 HÁZI Jenő 1943. 373., 460. 134 PATAKI Vidor én. 18. - Ez a sírkő ma az egri várban a Gótikus Palotában látható, az állandó vártörténeti kiállításon. A sírkő méretei: a magassága 131,0 cm, a szélessége 92,5 cm, a vastagsága 24,0-25,0 cm. A sírkőlapot egy 6,0 cm széles szegély keretezi három oldalról, viszont a címerrajz felett hiányzik a keretelés, ui. levágták a kőlap átalakításakor. 210