Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

as építkezések emléke a vár két legkeletibb bástyájának, vagyis а В ebek-torony és Bebek-bástya elkészítésének az ideje.

116 Szederkényi Nándor tévesen Frangepán püspök működési idejére (1539-1543) datálja a Bebek-bástya és Bebek-torony elkészítésének az idejét.

117 A Bebek-bástya és Bebek-torony Egerben Bebek Imre emlékét őrzi Tinódi szerint, aki ezt megírta az Eger vár viadaljáról való ének 160-163. sorában.

118 Ezzel a megállapítással, amely általánosan elterjedt az egri várral foglalkozó szakirodalomban, az a gond, hogy nem tudjuk Bebek Imrének egyáltalán milyen kapcsolata volt vagy lehetett Egerrel. Ez azért érdekes probléma, mert Bebek Imre pályafutása során előbb pap lett, majd gyulafehérvári prépost, utóbb székesfehérvári prépost, később pedig II. Lajos király titoknokaként szolgált. Viszont 1534-ben végleg felhagyott a papi hivatással, református vallásra tért át és megnősült.

119 1553-ban halt meg, s élete végéig megmaradt Szapolyai, majd Izabella királyné hűségén. Minden valószínűség szerint tévedett Tinódi, amikor Bebek Imrét említette a bástya és a torony építőjének Egerben. Sokkal inkább a testvére, Bebek Ferenc lehetett az építtetője a két kör alakú létesítménynek, amelynek az építésére pontosan akkor került sor, amikor a várat éppen I. Ferdinánd katonái tartották megszállva. Bebek Ferenc Gömör vármegye főispánja, I. Ferdinánd felső-magyarországi főkapitánya volt 1528-ban, a következő évben még mindig Ferdinánd híveként Serédy Gáspárral Kassa mellett és Egernél legyőzte Szapolyai seregét. Viszont már 1530-ban átállt Szapolyai pártjára, majd 1540-ben újra Ferdinánd oldalán találjuk. 1544-ben Izabella királynéhoz szegődött, aki végül 1558. augusztus 31-én kivégeztette a kalandos sorsú férfit.

120 Csaby István egri provizor és várkapitány az elődjénél már sikeresebben munkálkodott 1531-től a vár átépítésén. Társa Szalóky (Zalóky) György volt, még a későbbi években, így 1534-ben is.

121 Csaby István 1531. február 19-én kelt levelében írta Nádasdynak, hogy ekkor vette át a provizori, s vele együtt a várkapitányi tisztséget. Beszámolt arról, hogy az elődje az egész idő alatt 6138 frt-ot tudottjövedelemként behajtani. Az írta, szerinte 200 lovas és ugyanannyi gyalogos tartására összesen 8000 frt szükségeltetne az építkezésen kívül, de hogy ez honnan teremthető elő, azt nem tudja.

122 116 A bástyák építését egy helyen tévesen 1529-re helyezik. - PATAKI Vidor János 1961. 30. 117 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 63. 118 TINÓDI Sebestyén 1984. 229. 119 NAGY Iván 1857.1.261. 120 BENDA Kálmán 1982. II. 391.; Révai Nagy Lexikona, 1911. II. 743-744. 121 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 29. Éppen ezért megtévesztő Szederkényi Nándor közlése, miszerint 1534-ben Szalóky György volt az egri várnagy. Igen, ez így igaz, csak elfelejtette hozzátenni, hogy az alvárnagyról van szó. 122 DIV. LUK. TA. 49-81. 76. lap. Dr. Pataki János oklevélmásolatainak gyűjteménye. 208