Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

Végső soron az egri vár 1526. november 30. és 1530. január 25. között négyszer cserélt gazdát, s annak birtoklásáért kilenc ízben vívtak harcot Ferdinánd és János király katonái. A gyakori ostromok miatt erősen romos állapotba került az erősség, és sürgős renoválásra szorult. Ezért már 1530-ban utasították Lóránt Péter gondnokot és várnagyot a vár haladéktalan kijavítására, hiszen várható volt a Ferdinánd-párti erők újabb támadása. Az idő rövidsége és a rendelkezésre álló eszközök mindössze azt tették lehetővé, hogy a falak sérüléseit gyorsan fagerendázattal egészítsék ki, s a gerenda közé agyagot verjenek, valamint a vékony kőfalak mögé hasonló módszerrel palánkot emeljenek. Lóránt Péter 1530. május 1én kelt levelében arról értesítette Nádasdy kincstartót, hogy annak parancsa szerint intézkedett, hogy a jobbágyok az építkezéshez szükséges faanyagot a várba szállíthassák, viszont a jobbágyok annyira ki vannak fosztva, hogy ezért a szállítás lassan megy, s jobb lenne kőépítkezéssel megoldani a tervbe vett erődítési munkákat.

112 Lóránt Péter várnagy másfél hónappal később írt levele, a Ferdinánd-pártiak várható ostromától való félelemben íródott. Ebben Szalóky György másodkapitány papírra vetette, hogy ostrom esetén egyszerűen ki fog vonulni a várból, „mert az nagy, a por pedig kevés. "

113 A várkapitány a levélben a vár nagy kiterjedésére, az ebből adódó nehezen védhető voltára, és a kevés rendelkezésre álló lőporra utalt. Ehhez tudni kell, hogy ekkor még az egri várat nem osztották ketté, s a 16 katasztrális hold kiterjedésű erősség a történelmi Magyarország harmadik legnagyobb területű erődítménye volt a korban, méreteit tekintve sorrendben Trencsén és Lanzsér várai után következett. Az adatokból úgy tűnik, hogy Lóránt Pétertől Csaby István vette át a várnagyságot.

114 Lóránt Péter az 1531. február 20-án írt levelében Csaby (Chaby) Istvánt nevezte meg az új várkapitánynak. Lóránt Péter későbbi sorsáról annyi lehet tudni, hogy utóbb hűtlenségbe esett, s ezért 1557-ben birtokait a Szigetvár 1556-os ostromában tanúsított helytállásáért Szőlősi Lőrinc és Zóláth Máté kapták meg.

115 Itt kell megemlítenünk, hogy Lóránt Péter és Csaby István várnagyoknak a várfalak megerősítésére irányuló munkáit megelőzően is folyt már építkezés az egri várban. Miután a vár 1526-1530 közötti zavaros éveinek viszonyai valamelyest rendeződtek, az ún. Serédy-Bebek korszaknak nevezett rövid periódus alatt, 1528-ban folyt itt építkezés. Ekkor ugyanis 1527. december végétől egészen 1529 tavaszáig rendelkezésre állt kb. 15-16 hónap a munkák kivitelezésére. 1529-ben legfeljebb 6-7 hónap nyugalmi időszak maradhatott az építési munkára. Az 1528112 PATAKI Vidor 1934. 23. 113 PATAKI Vidor 1934. 24. 114 SZEDERKÉNYI Nándor 1890. II. 26-27. 115 NÉMETH Béla 1903. 275. 207