Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete

Eger várának sorsa 1526-tól 1541-ig 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatamezőn hosszú időre eldőlt Magyarország további sorsa. Ezt követően még nem omlott össze a magyar államiság, viszont a már évtizedek óta érlelődő válság a tetőpontjához érkezett. A rendek képtelenek voltak megoldást találni a Habsburg hatalom és a Török Birodalom kettős szorításában. 1526 őszén valósággá vált a végzetes megosztottság, miután a csatatéren holtan maradt II. Lajos király utódjául előbb Szapolyai Jánost, a köznemesi párt vezérét, majd Habsburg Ferdinándot választották meg uralkodónak. Szapolyai trónigényének a hivatkozási ill. jogalapja az 1505. évi országgyűlés határozata volt, amely kimondta, ha II. Ulászló fiú utód nélkül hal meg, kizárólag magyart választanak királynak. 1526. október 14-én Tokajban a Szapolyai által egybehívott országgyűlés résztvevői a fenti 1505-ös végzésre hivatkozva ki is kiáltották Szapolyai Jánost királynak. II. Lajos özvegyének, Mária királynénak a bátyja, Habsburg Ferdinánd főherceg a trónigényét az 1463. évi és 1491. évi békekötésre, valamint az 1515-ben megerősített Habsburg-Jagelló házassági szerződésre alapozta. Ferdinánd trónigényének még további nyomatékot adott, hogy a bátyja, V. Károly volt a kontinens leghatalmasabb uralkodója mint német-római császár, s egyben spanyol király. Szapolyai János a Habsburg-ház trónigényét megpróbálta azzal ellensúlyozni, hogy három ízben is megkérte az özvegy királyné kezét, viszont a 21 éves Mária királyné nem kívánta feladni családja magyar királyság iránti ambícióit. Ferdinánd igényt tartott a Mohácsnál meghalt sógorának, II. Lajos magyar és cseh királynak a teljes örökségére. Ezt megszerzendő I. Ferdinánd 1527 nyarán az augsburgi bankároktól felvett kölcsönből hadsereget szervezett, amelyet elindított Magyarországra. Ezzel kezdetét vette a két király 1538-ig, a váradi békéig tartó háborúja.

32 A győztes török hadak szeptember 8-án már Buda környékén dúltak és fosztogattak, szeptember 12-én I. Szulejmán szultán katonái élén bevonult a védtelenül maradt budai várba. Majd a török csapatok a Duna mentén Győrig hatolva pusztítottak. Miután pedig szeptember 19-én felépítették a dunai hajóhidat, átkeltek Budáról a pesti oldalra.

33 Várdai Pál egri püspök, akit II. Lajos király még a csata előtt Bátáról visszaküldött Budára a királyné védelmére, a mohácsi csatavesztés hírére visszatért Egerbe. 1526. szeptember 28-án, egy hónappal a mohácsi csata után az egri püspök arról tájékoztatta levélben a kassáikat, hogy a törökök ugyan nagy tömegben jöttek e vidékre, de ők az egri völgyet úgy megerősítették, hogy a martalóc csa32 BERTÉNYI Iván-DIÓSZEGI István-HORVÁTH Jenő-KALMÁR János-SZABÓ Péter 1993. 88., 94-95. 33 BENDA Kálmán 1982. II. 361. 194