Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

Azaz a karcolt egyenes vonal-, illetve vonalkötegdíszítés abszolút értékben csaknem a kétszerese a hullámvonalas, ill. hullámvonal köteges karcolt díszű kerámiának. Az edények töredezettsége miatti információvesztés a fenti diagramon is jól lemérhető. A díszített anyag elenyésző részét alkotják azok a töredékek, amelyeken a használt eszköz és minta variációi figyelhető meg. Ennek az anyagnak az abszolút és relatív megoszlása a következő: egyenes vonal, ill. vonalköteg egyenes és hullám vonalköteg hullámvonal köteg db 5 31 5 % 12 76 12 Összesen 39 olyan töredék került elő, ahol a díszítésmódokat kombinálták. A kis mintaszám ellenére is feltűnő, hogy a kombinációknál a karcolt egyenes és hullámvonal, illetve egyenes- és hullámvonal köteg a leggyakoribb. Ezt követi a hullámvonalköteges kombináció, míg legkevesebb az egyenes vonal-, ill. vonalköteges összeállítás. Fentebb az egysoros díszítésű egyenes vonal, ill. vonalköteg és hullámvonal, ill. hullámvonalköteg díszítésű töredékek összevetésénél az egyenes vonal-, illetve vonalköteg volt a domináns. Ebből csak hipotetikusan következtethetünk arra, hogy leginkább az egyenes vonalköteg és ennek kombinációi más elemekkel jellemezték az edények felületének díszítését. Ezt a tendenciát támasztja alá - a fentiebb feltűntetett - egy, ill. többsoros, azonos eszközzel készült edénytöredékek megoszlása is. A fazekakat legnagyobbrészt külső oldalon díszítették, ritkábban fordul elő a perem belső ívének díszítése. A 296. objektumban nem volt a peremtöredékek belső ívén dísz. A 297. objektumban egy fazékon egyenes, karcolt vonal látszott (11. kép 14), ugyancsak egy darab peremének belső ívét díszítették kétfogú fésűvel karcolt egyenes vonalköteggel (6. kép 15), egy peremen karcolt hullámvonal volt a dísz (6. kép 19), s ugyancsak egy perem volt az anyagban, ahol karcolt árkád-minta látszott (20. kép 2). Négy edénytöredéken négyfogú fésűvel karcolt hullámvonalköteggel díszített a fazekas (10. kép 8, 11. kép 11, 13. kép 8, 6. kép 28). Ugyancsak a 297. objektumban volt egy tál, amelyet a külső felület díszítése mellett a belső felületen legalább háromfogú fésűvel karcolt hullámvonalköteggel készítették (16. kép 1). A fazekasok díszítőeszközként fésűt használtak. Az edénytöredékek egy részénél meghatározható a fésű fogszáma, míg más részénél csak a minta töredéke maradt meg, így csak a „legkevesebb" fogszám határozható meg. Ezek megoszlását vizsgálva világosan látszik, hogy a töredezettség miatt mennyi az információvesztés az eszköz meghatározásában. A következő táblázatokban éppen ezért 18