Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

A vár bejárataira vonatkozó első írott adatunk a 15. század elejéről való. Stiborczi Stíbor püspök, (Ludányi Tamás püspök akadályoztatása idején) mint az egyházmegye kormányzója úgy rendelkezett, hogy „hajnaltól napnyugtáig az említett [kanonok] uraknak és alárendeltjeiknek az említett [egri] vár kapui nyitva 30 tartandóak". Ez a rendelkezés egyértelműen mutatja, hogy az oklevél kibocsátásának idején (1405. január 13.) a várnak legalább két, napi használatban álló kapuja volt. Bakócz Tamás püspökségének idejéből fennmaradt számadókönyv szerint 31 1495-ben a nagyobb kapuban szolgált katonaként Drago János," a várba tehát ekkor is legalább két kapun lehetett bejutni. Estei Hippolyth kommendátor-püspök számadásainak fennmaradt része tartalmazza a vár 1508-ban készített leltárát. A hadieszközök felsorolásában mint helymegjelölés szerepel egy „fakapu a Szent István (templom)nál" (ezen kívül egy 'nagykapu' és egy 'kiskapu' volt a váron).

32 Az Ordinarius leírásából (1509) tudjuk, hogy a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával a körmenetek levonultak a városbeli templomokhoz. Bár a leírásokban többször szerepelnek a vártól észak-északkelet felé esett Szűz Mária (ma servita) és Szent Jakab (nyom nélkül elpusztult) templomok, a körmenetek 'beérkezési pontjaként' csak egy alkalommal említik meg a nagykaput. Tinódi Lantos Sebestyén a vár bemutatásakor e kaput már nem említi meg, és Zsámboki János leírása sem tud róla, sőt, kifejezetten folyamatosnak jelzi a Tömlöc-bástyától a Sándor-bástyáig húzódó falat.

33 DIVLTA 75-81. 31 BAKÓCZ 1495. 421. 32 A számadásban szereplő várleltár (Hippolyth 343.) három várkapujának egyike a porta magna, a második a porta parva, a harmadik pedig a porta lignea apud sanctum Stephanum. Az előbbi egyértelműen az Ó-kapu volt; a második a számadások szerint tatarozott, és a püspök címerével ellátott, teljesen kőből épült, tehát aligha a porta lignea, hanem a mai Hippolyth-kapu. így a Fodor László által feltárt kapu csak a porta lignea lehetett, tehát a közelében lévő templom Szent István tiszteletére volt szentelve. 33 Rerum ad Agriam M. D. LH. anno gestarum narratio Joan(nis) Sambuci. In: Antonii Bonfinii Historica Pannonica, sive Hungaricarum Rerum decades IV et dimidia libris XLV comprehensae, [...] accedunt tractatus aliquot, seu appendices variorum Auctorum et rerum, una priscorum Regum Hungária? Decretis et Constitutionibus, auctore Johanne Sambuco. Colonise Agrippinae, MDCLXXXX. A kötet 580-589. oldalain, a két oszlop közé tett A-B-C-D-E betűkkel osztott szöveg. 581. oldal bal C-D.: Post haec alius quidam agger olim excitatus, inter septemtrionem et meridiem prominet. Videas etiam gerras in tectis ac pluteos ipsius arcis, ejusque angulo erectos, haecque sepibus artificiose obducta. Haud procul ab his, paulo interius ad angulum, de silice prœmunitio con Ezek után egy másik, régen épített földdomb (Földbástya) van, észak és dél között emelkedik. Látszanak a földsáncok a tetőkön és a vár vesszőpalánkjai, a vár sarkán, melyek ügyesen vannak a sövényekhez építve. Ezektől nem éppen messze, kicsivel mégis bentebb a saroknál, 170