Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

A lassú korongolt edényeknél több esetben figyelhető meg, hogy a peremet külön darabból készítették. Ha nem dolgozták el tökéletesen a felületet az illesztésnél, akkor jól megfigyelhető ez a technikai megoldás. A nyakhajlatban „varrat" jelzi az illesztés elégtelen eldolgozását (19. kép 2), (8. kép 21), (9. kép 7), de megfigyelhető az is, hogy az edény belső oldalán, az alsó kétharmadban függőleges simításos ujjnyomok látszanak, míg a peremen ezek nem észlelhetők, csak a vízszintes korongolási nyomok látszanak (19. kép 5). Egy töredéknél az edény külső felületén eldolgozási hibaként borda maradt az összeillesztésnél (13. kép 27). Egy másik töredéknél a nyakhajlatban ujjal benyomkodott mélyedések jelzik, hogy a peremet a részben már megszikkadt alsó részre később rakták rá, és már nem simították el a felületet. (12. kép 9). Ez a készítési technika több edénynél is megfigyelhető a telep teljes anyagában.

33 Nemcsak az edények felső részénél, de az alsó félben is megfigyelhetők készítési részletek. A 24. kép 32. töredéknél a fenék fölött határozatlan formázási varratok vannak. Egy másik töredéknél közvetlenül az alj fölött karcolt egyenes vonal, fölötte függőlegesen a felület kiigazítására használt kés vagy egyéb eszköz nyomai látszanak. A vonal itt nem díszítés, hanem valószínűleg készítési nyom. (22. kép 12) A 23. kép 6. darabnál a formázási hiba a fenék peremén megmaradt ujjbenyomkodás. Néha az oldalfal alján is látszanak a késnyomok (22. kép 8). Egy töredéknél látszik, hogy a korongról késsel vágták le a kész edényt. (22. kép 21). A többi fenéktöredéknél sem a korong lenyomata, sem az eszköz nyoma nem látszik, amellyel leválasztották a korongról. A felületen jól látszik, hogy e főzőedényeknél az edény fe33 Általában a peremrész „ráépítését" a testre az is jelzi, hogy az illesztési résznél értelemszerűen megvastagodik az edény fala. 16