Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

helymeghatározása, a Szent Jakab kórház újraalapítása,

17 a három prépostság dotációja,

18 a Krisztus teste-oltár házának helye.

19 Azok a papok, akik egy-egy várbeli oltár beneficiumát megkapták, az oklevelek tanúsága szerint igen gyakran mint káptalani kiküldöttek vettek részt a hiteleshelyi tevékenységben, ami arra utal, hogy valamilyen szinten a káptalanhoz tartoztak. Az oltárjavadalmak részét képezték a megélhetést biztosító különféle javadalmak (földek, szőlők, malmok) és a lakás. A várbeli papság egy része a 13. század második felében a városban, másik része a várban lakott, és e kettősség lényegében a török hódoltság kezdetéig fennállt. Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy a várban közel húsz várbeli javadalomnak volt lakóháza, köztük 12 oltárnak. E házak közül többnek a pontos helyét nem tudjuk megadni, párat viszont többé-kevésbé lokalizálhatunk. A Szent László oltár, a (nagy)prépostság, és az abaújvári főesperesség házai egymás mellett voltak 1359-ben. Ez utóbbit 1436-ban egyesítette Rozgonyi Péter püspök az újjáalapított Szent István prépostsággal, amelynek összesen hét tagja volt. A prépostság háza 1509-ben is a várban volt, de a két épület közötti folytonosságra nincs adat. Az ungi főesperességgel 1430-ban egyesített, új alapítású Szent Péter prépostság háza szintén a várban állt, talán valahol a külső vár déli fala táján

20 az ungi főesperesség házára adatot nem találtam. 17 NAGY Géza Balázs 2003. 377-379. A Szent Jakab templom ugyan nem a várban állt, de papját még a 16. század végén is a Várból, azaz az egyházmegye központi kasszájából fizették: 1579. december 2-án Ernő főherceg utasította a Szepesi Kamarát, hogy (az egri káptalannak járó, elmaradt fizetés folyósításakor) fizessék ki a kórház papját is (Pataki V. 1147-48). 18 BÖHM János 1890.; NAGY Géza Balázs 2000. 47-62. 19 1475-ben e ház még a püspök és a szabolcsi főesperes fundusa között állt, tehát egyik oldalról püspöki, másik oldalról káptalani terület határolta. Lásd: d, Szabolcsi főesperesség és a Krisztus teste-oltár háza. 20 A feltevés két tényből levont egy-egy következtetés összefogásán nyugszik. 1. Estei Hippolyth idején, amikor 1508-ban a várbeli fegyvereket leltározták, egy bombardât a Szent Péter prépostság háza mellett tároltak (juxta domum prepositure Sancti Petri bombarda una; Hippolyth 343.). Feltételezésem szerint ez az adat úgy értelmezendő, hogy a várfalon álló bombarda ezen épülethez volt a legközelebb. 2. A 14. század első feléből (1332-37. évi pápai tizedjegyzékek) való az első adat, mely az egri Szent Péter templomot említi. 1350. november 27-én az Eger-előhegyi templom papja Balázs egri kanonok (Dl 86 578). 1357-58 környékén az Eger-előhegyi Szent Péter templom papja Mátyás (Nagy Árpád 1967. 17.), de 1358. augusztus 29-én kelt oklevelek szerint az egerelőfoki Szent Péter templom papja András (Dl 51 817-51 820). Ebből a templomból alapított Rozgonyi Péter püspök prépostságot, és a templom a 16. század elején még mindenképpen állt. Sajnos a váralaprajzok készítői a külső vár épületeit 'nem látták', ezért csak feltételezhető, hogy az 1697-ben említett, a külső vár déli falánál leírt mecset és a prépostsági templom ugyanaz az épület volt (ha e templom megmaradt, akkor a vár két részre osztásakor (16. század) ásott ároktól keletre helyezkedett el). A két tényből levont két következtetés nyomán feltételezhető, hogy a prépostsági ház a külső vár déli oldalánál, az Ó-kapu és a délkeleti bástya közti fal mentében állt valahol. 167