Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Nagy Géza Balázs: 1580 előtti adatok az egri püspöki vár történetéhez

Nagy Géza Balázs 1580 ELŐTTI ADATOK AZ EGRI PÜSPÖKI VÁR TÖRTÉNETÉHEZ Az Egri Érsekség idén emlékezik meg alapításának ezeréves, és püspökségből érsekséggé emelésének kétszáz éves jubileumáról. E hosszú időszaknak első részében, több mint ötszáz éven keresztül a püspökség székhelye a várban működött, és a török hódoltságot követően, a 18. század első felében még többször felmerült az eredeti helyzet felélesztésének szándéka. A század második felére a püspökség és a káptalan 'belenőtt' a városba, és az ősi székesegyház (és egyéb épületek) még fennálló falait maguk a püspökök is bontatták városi és környékbeli építkezésekhez. A kettős évforduló indított arra, hogy a vár egykori életének egy-egy részletét okleveles adatok alapján megkíséreljem felvázolni. Ezt azért is fontosnak tartom, mert az egri vár még történetírásunkban is leginkább a 16. század hadi eseményeinek egyik fontos színhelyeként jelenik meg, és alig esik szó eredeti szerepeiről, és az ezek által meghatározott egykori mindennapokról. Dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségükért Ficsor Györgyné asszonynak (Eger), Berecz Mátyás (Eger), Domonkos György (Bp.), Fodor László, és Veres Gábor (Eger) uraknak hálás köszönetemet fejezem ki. Vár székesegyházi oltár ja vadalmák Az egri várszékesegyházban egykor állt oltárok névsorát és első említését Détshy Mihály gyűjtötte össze, és 1964-ben publikálta is.

1 Az eltelt negyven esztendő alatt feldolgozott oklevelek alapján több oltár első említését, vagy a székesegyházon belüli helyét pontosabban meghatározhatjuk, hívebb képet alkotva ezzel is az egyházmegyei központ középkori életéről. 1 DÉTSHY Mihály 1964. 1-19. Ebben a fejezetben a külön nem hivatkozott lelőhelyű adatok e cikkből származnak. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2004. 163