Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

Az alsóvártól északra és nyugatra lévő platón egy legkülső erődítés helyezkedhetett el. Erre utal az 1687-es inventárium azon megjegyzése, mely a várat három részből állónak (triplex) mondja. Ezen belül, az egykori gyalogkapu előterében 1967-68-ban egy kéthelyiséges faépület falainak sziklába vágott alapárkait tárták fel, az északi helyiségből egy pince nyílt.

55 Az épület a nyugatról szomszédos bástyafalhoz támaszkodott, a félnyeregtető lenyomatát ma is lehet látni a kőfalon, de hasonló lenyomatok az alsóvár kapubástyájának külső falsíkján is észlelhetők. Egyelőre nem tudjuk, hogy vajon e faházak azonosíthatók-e az inventárium által megnevezett, törököknek tulajdonított kis faházakkal, vagy azokat a várfalakon belül kell-e keresni. A felvezető út kivitelezését megelőző régészeti feltárás során elsőként két kutatóárokkal (1. és 2. árok) vágtuk át az alsóvárat északról övező platót, majd további kutatóárkokkal vizsgáltuk az út majdani nyomvonalát. A kutatás eredményeképpen megtaláltuk a legkülső erődítés csekély maradványát. A 2. kutatóárok északi végében ugyanis előkerült egy palánk, melynek töltésésének belső oldalát cölöpszerkezettel támasztották meg (ez utóbbi egyik elkorhadt, de még helyén lévő elemét feltárhattuk) (13. kép). Az erődítés nyilvánvalóan magasabb lehetett, de teteje lepusztult az északi lejtő irányában. A palánk földje anyagában megegyezik, csupán állagában különbözik a lefelé lejtő rétegek közül a legfelül lévő morzsalékos kavicsos szürke agyag réteggel, azaz alighanem ebből hordták fel. Ez több más réteg mellett - lefedett egy sötétbarna agyagos, aprókavicsos réteget is, mely 13-14. századi edénytöredékeket, nyílhegyet tartalmazott (14/a-c kép), továbbá kései galléros edényperemet belül barnássárga mázzal (14/d kép). A rétegből feltűnő módon hiányoztak a vászonfazekak, ám a galléros perem és a barnássárga máz alapján a réteg kora legkorábban a 16. század végére vagy még későbbre keltezhető.

56 A palánk felhordott földjéből egy hasonló mázzal ellátott, vékonyfalú edény szintén tagolt peremtöredéke (14/e kép) és vésett indadíszes csontlapocska került elő, mely egykor valamilyen fegyver díszítőeleme lehetett (14/f kép). Hasonlót az egri várban találtak, annak korát közlője a 16. századra határozta meg.

57 Összességébe véve tehát a legkülső erődítés a 16. század végén vagy a 17. század folyamán készült, talán már a vár török időszakában. A palánk belső oldala és a lejtő közt kialakult árok betöltésében vászonfazekak, egy jó állapotban megmaradt, galléros peremű, belül zöldesbarna mázas bögre

58 (15. kép) és fehér 55 Kovács Béla ásatási dokumentációja (KÖH Tervtár, 25554) 56 A galléros (de legalábbis tagolt) peremmel rendelkező fazéktöredékek korára nézve: KOZÁK Károly 1966a. 86. 2.; GERELYES Ibolya 1991. 26., 32., 46., 19/3. kép; LÁZÁR Sarolta 1986. 1. és 2. kép. 57 KOZÁK Károly 1966b. 107. 39. kép. 58 Zöld mázas változatban hasonlót közöl a 17. század végéről: HATHÁZI Gábor-KOVÁCS Gyöngyi 1997. Fig. 10. 147