Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

A „mulató" korának meghatározására nyitottuk a 9. árkot a nyugati fal mellett (egy keresztirányú tanúfallal). Az épület nyugati falsíkját részben kőből építették, részben függőleges szikla képezi. Ahol a sziklafal szabálytalanabb vagy hátrébb ugrik, ott eléköpenyeztek. Amint megállapítottuk, a járószint alighanem a szikla (vagy afölött néhány cm-rel) lehetett, sem a középpilléren, sem az oldalfalakon nincs nyoma magasabb járószintnek. A sziklafelszínen fekvő, legkorábbi vékony, barna agyagos rétegből is 17. századi vászonfazék töredéke került elő. A fölötte lévő törmelékkrétegekben szintén 17. századi leletanyag (fehér anyagú, tál alakú kályhaszem) volt. Ezek a rétegek láthatóan a „mulató" északi falának pusztulása után, északról csúsztak be. E rétegeket még magasabban számos későbbi réteg (köztük járószintek) követte (a legfölsők 20. századiak voltak).

46 Mivel a kétágú sziklajáratból felvezető sziklalépcső csak úgy érkezhetett a felszínre, hogy fölötte épület volt (máskülönben „víznyelő" lett volna), és körülötte az eleven sziklafelszínen nyoma sincs a „mulatónál" korábbi épületnek, ezért biztos, hogy a feljáró a sziklavágatokkal együtt utólagos. A „mulatóba" vezető vágatok - így maga a „mulató" is - vélhetően már azután készültek, hogy a felsővárba vezető korai feljáró már elvesztette védelmi szerepét, tehát az olaszbástyás alsóvár felépítése után. Az alsóvári kaputoronytól felvezető lépcső a felsővár nyugati, legalacsonyabban lévő udvarszintjére vezetett. A 3. árokban megtaláltuk egy vékony, észak-déli irányú fal meglehetősen rossz állapotban megmaradt köveit.

47 A fal mind az északi, mind a déli várfaltól elvált, és minden bizonnyal a lépcső megerősítésére szolgált.

48 Kérdés, állt-e itt valami korábbi épület? További megoldatlan probléma, hogy hol vezetett a feljárat a felsővár középső és keleti részébe? Mivel a „mulató" nyugati falán semmilyen ajtó nincsen, ezért arra gondolunk, hogy a mulatótól északra látható, a magasan kiugró sziklafelszínre egy további lépcső vezetett föl, és ezen keresztül lehetett a fölső udvarba jutni. A felsővár megközelítését csak a későbbi kutatások dönthetik el. Egyelőre korai arról is nyilatkozni, hol helyezkedtek el az 1687-es inventárium által a felsővárban emlegetett kőboltozatos kamrák. Az 1965-72 között folyt korábbi ásatás eredményeképpen teljesen feltárásra került a bástyákkal megerősített alsóvár területe és az alsóvár északi falának közvetlen környezete. Az alsóvár déli részén egy kőből épült istálló, az északi részén pedig cölöpszerkezetű faház(ak) nyomai kerültek elő.

49 Mindnyájan hódoltság ko46 A boltváll kiromlásai alá is benyúltak utólag a modern kori faszenes szintek, melyek tűzrakóhelyek maradványaiként értelmezhetők. 47 A feljárótól északkeletre szintén letisztítottuk a felszínt és ugyanez a fal előkerült. A dokumentációnkban 6. ároknak tekintettük ezt a felületet. 48 Az északi falszakasz másodlagosan beépített kézimalom töredélét tartalmazta. Megjegyezzük, hogy három kézimalmot az 1687-es inventárium is említ. 49 Kovács Béla ásatási jelentése 1965-66.; KOVÁCS Béla 1975; 250-254.; HMM 555-558. 145