Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Takács Miklós–Vaday Andrea: Avar edényégető kemencék Kompolton

Technikai, technológiai részletek (296. objektum) Az objektumból összesen 231 edénytöredék került elő. Az anyagban csak lassúkorongolt edénytöredékek voltak. A kerámia soványításához homokot, szitált kavicsot, tufát és pelyvát használtak a telepen. A homokkal és kaviccsal való soványítás általános az avar kori telepkerámiában. Kistéri-tanyán és a közeli Kompolt, Kistér

24 lelőhelyeken az altalaj sárga, márgás, agyagos volt, kisebb-nagyobb tufaszemcsékkel kevert.

25 Kérdés, hogy a tufát szándékosan használták-e fel soványításra, vagy olyan helyi agyagbányából nyerték az anyagot, amelynek anyagösszetételét a tufa is jellemezte. A lelőhely teljes anyagának ismeretében

26 feltehető, hogy nem véletlenül kerülhetett a tufa az alapanyagba, mivel előfordulása az egyes edényeknél következetes, a többi kerámiánál viszont még csak nyomokban sincs meg. Az alábbi logaritmikus skálán ábrázolt 1. grafikon mutatja az anyag megoszlását a soványításra használt anyagok alapján: 24 Közlése: VADAY Andrea-BARTOSIEWICZ László-BÁNFFY Eszter-T.BIRÓ KatalinGOGÂLTAN, Florin-HORVÁTH Friderika-NAGY Andrea 1999. 25 A Mátra egykori vulkáni tevékenységének következtében elég széles sávban jellemzi a tufa és egyéb vulkáni származék a talajt, ugyanúgy, ahogy a folyók egykori hordalékában megtalálható a kagyló, csiga (mész), ami szintén jelentkezik az adott térségek kerámia soványító anyagában. De amíg a mész az esetek túlnyomó részében kiég az edény felületéből, addig a tufa megmarad, és pozitívan befolyásolja az edények hoturo képességét. Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen Füköh Levente végzett talajfúrásokat, amely minden fúrásban ezt az eredményt hozta. Munkáját itt is megköszönjük. 26 A lelőhely teljes feldolgozása most fejeződik be. 13