Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004)

Fülöp András: Adatok a siroki vár építéstörténetéhez

Fülöp András ADATOK A SIROKI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ Amikor a siroki vár helyreállítását 1965-ben az egykori OMF tervbe vette, még valószínűleg senki nem gondolta, hogy ez a munka még hosszú évtizedekig torzó marad. „Az Országos Műemléki Felügyelőséggel egyetértésben olyan helyen kezdtük meg a kutatást, " - írta akkor az egri múzeum régésze, Kovács Béla, „ahol előreláthatólag nem kerülhetnek elő azonnali konzerválásra szoruló falmaradványok; elsősorban tehát a sziklába vágott földalatti járatokban és az alsó vár terültén. "

l Az óvatosság, mint utóbb kiderült, indokolt volt. Noha az ásatás hét éven keresztül folyamatosan zajlott, sem ez idő alatt, sem az azt követő negyedszázadban nem került sor a várfalak és az újonnan feltárt épületek konzerválására.

2 Elsőként 1997-ben végeztek a várban állagmegóvási munkákat, melyek terveit Albert Tamás készítette. A vár helyreállítása - és immár hasznosítása - a közelmúltban ismét felmerült. Ennek első lépéseként a várhoz felvezető jó minőségű út és a hozzá tartozó közművek létesítése volt a legsürgetőbb feladat (2. kép). A 2003. évi kutatás, melyet az AMRK végzett, egyrészt a készülő út utolsó, várfalakhoz érkező szakaszára terjedt ki,

3 emellett lehetőség nyílt kisebb szondázásokat végezni a felsővárban is, ahol korábban régészeti kutatás sosem folyt (1. kép). A felmenő falakon látható, ám eddig nem dokumentált részletek felmérésével a várfalak relatív kronológiáját is részben tisztázni lehetett.

4 1 Kovács Béla ásatási jelentése az 1965-66. évből, akinek ezúton mondok köszönetet, hogy az általa készített ásatási dokumentációkba betekinthettem (KÖH Tervtár 25552, 25554, 25555) A vár leírása a kutatás előtt: GERO László 1955. 199-203. Az ásatási eredményekre vonatkozó összefoglalások: KOVÁCS Béla 1975. 250-254.; uő.: In: HMM III. 555-558. 2 Elődünkhöz hasonlóan mi is úgy véljük, hogy olyan nagy kiterjedésű romtereületek esetében, mint a siroki vár, csak akkor van értelme régészeti feltárást folytatni, ha azt rögtön állagmegóvási munkák is követik. Ellenkező esetben az ásatás éveken át történő finanszírozása nem több egyszerű pótcselekvésnél, még ha annak jobbik fajtájából való is. 3 Az út alsó szakaszán Fodor László (Dobó István Vármúzeum) végzett kivitelezés közbeni megfigyelést. 4 A terület ásatási alaprajzát a Bereczkiné dr. Hammer Edit vezette Geodéziai csoport, a 15. képen látható felvételt Kenéz Pál, a 12. képen látható felmérést Kárpáti János készítette, akinek ezúton is köszönetet mondok a helyszíni munkák során nyújtott segítségéért. A többi rajz és fotó a szerző Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2004. 137