Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból

A magyarországi művészet 1956-ban megjelent kézikönyvében került először Eger románkori székesegyházának alaprajza - egy összehasonlító ábrasor keretében - Somogyvár, Garamszentbenedek bencés apátági templomáé, valamint Pécs és Győr székesegyházáé mellé. Az előbbi három építésére vonatkoztatott dátumok alapján az egri épületet egyrészt keletkezésének Szent László és Kálmán királyok korára tehető terminus post quem-jével, másrészt hallgatólagosan általánosítóbb, XII századi datálással ruházták fel.

47 Utóbb ismét előtérbe került Imre király temetkezési adata, egyrészt mint az építkezés befej eztére, másrészt mint a márványfaragványok és a féloszlopfö keletkezési korára vonatkoztatott dátum.

48 A székesegyház pilléreivel kapcsolatba hozható két féloszlopfö (1 és 2. kép, 1-2.), a pillértörzs-darabok (12. ábra), a két vállpárkány, valamint a csúcsívtagos bordatöredékek egymásra vonatkozása az előbbieknél egyes részméretekben is megnyilvánul, míg a bordák formai szempontból tekinthetők a többivel egykorúnak.

49 A két fejezet azonos magasságú, és 3,5 cm híján azonos szélességű falazótömbből kialakított, annak szélességében előrenyúló fejlemezzel zárt, kehelytestű féloszlopfö (1-2., 1-2. kép). Közülük a fiatalabb lelet karcsúbb arányú: 28-29 cm-es, míg a másik 37,5 cm-es átmérőjű féloszlopot koronázott. Mindkét fejezet kelyhét azonos felépítésű dísz borítja, amelynek fő elemei a nyakgyűrűről indított, a fej lemez sarkai alá nyúló, széles, lándzsa formájú levelek. A két oszlopfő azonos kompozíció két variánsát nyújtja. A kompozíció mellett a kidolgozás részleteiben is feltűnnek hasonló vonások. így közös a karéjos végű ujjak sűrű sorából alakított növényi forma alkalmazása: az elsőnél (1.) rátétlevélként, a másodiknál (2.) a teljes levélforma kitöltéseként. Továbbá közös a formák szegélyeinek találkozásánál a szemközti karéj os ujjak érintkezéséből adódó, kimélyített, romboid-alakú közök sorának hangsúlyozása. Bizonyos különbözőségek a növényi dísz formáinak fel fogásmódjában, felületük kezelésében mutatkoznak. Az egyiknél a főlevelek kétrétegűek, hátukat a fejezet tömbjéből mélyen, gömbszelvényszerű felületet hagyva bontották ki, ezáltal azok dús, plasztikus növényi forma hatását keltik. A másik esetében a levélhát kifejtése helyett a levélszéleket éles kontúrral vájták körül. Itt a kehely felületéhez szorosan tapadó levélfelület kitöltésével inkább a növényi dísz sík-dekoratív hangsúlya jut érvényre. E fejezeten a fejlemez sarkai alatt egyegy a csupasz gömbformának, mintsem a levélvégekhez organikusan idomulónak nevezhető bimbó és a fejezet homloknézetében, a levelek közében pedig egy harmadik, hasonló idom tűnik fel. Mindkét bimbóváltozat a naturalisztikus ábrázolás keresésének igényével alakított oszlopfők növényi formakincsét felfrissítő, kora gótikus fejezetekről kölcsönzött formai részlet. Az utóbbi a levelek közében megjelenő, azok szárnyszerűen felhajló részle47 DERCSÉNYI Dezső 1956. 34. és 42., ill. 32., 17. ábra. Az egri székesegyház alaprajzi elrendezésének vizsgálata, illetve korai eredeztethetőség felvetése e kritériumok alapján: HMM II. 137. o.; MAROSI Ernő 1984. 158.; TÓTH Melinda 2000. 253. 32. j. 48 Hol ante, hol post quem: DERCSÉNYI Dezső 1956.43. uő.: Művészettörténeti áttekintés. XI-XV. század. HMM. I. 1969. 72. ; Tóth Melinda: 254. in.: ÁK 1978. 49 KŐTÁR 1987. 8., 10., 21., 38. sz. 27. k.; ún. „B" pillér. A pillértörzs-részlet keresztmetszeti rajza felett a jelölt felfekvési felülettel ilyen formában nem rendelkező pillérfő szerepel. A két vállpárkány közül a 8. sz. fordított attikai profilú, lépcsőzetes keresztmetszetű pillérrészletet koronázó vállpárkány. A 10. sz. profiljából elmarad az alsó hengertag, az 1. féloszlopfö fejlemezének megfelelő felfekvési felületű, a kettő közvetve összefügghetett. A 8. sz. vállpárkány felületén a kőtárrendezők boltozati borda bizonytalan lenyomatát figyelték meg, és két kisebb méretű, pálcapárral kísért csúcsívtagos, festett felületű bordatöredéket helyeztek el rajtuk átlós bordák gyanánt. 129