Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Ács Csilla: Szarmata temetőrészlet Nagyút, Göbölyjáráson
tartózó gyűrűkulcs azonban a kárpát medencei Barbaricum területéről eddig nem volt ismert. A női sírok leggyakoribb leletei a gyöngyök, melyeket használhattak ékszerként nyakláncnak, karkötőnek, továbbá a ruhát és az övet is díszíthették vele 49 . A nagyúti temetőben 6 sírból került elő gyöngy. A sírok raboltsága miatt csak egy sírnál állapítható meg a viselet típusa. A 4. sírban nyugvó idős nőt jellegzetes szarmata viseletben temették el. Nyakán kalcedon, karneol és üveggyöngyökből álló nyakláncot hordott. A két csukló körüli karneol és üveggyöngyök karkötőhöz vagy a ruhaujj szegélyének díszítéséhez tartozhattak. Mindkét boka körül 14-17 szorosan egymás fölött elhelyezkedő, vízszintes irányú üveggyöngysor különíthető el. A gyöngysávok szélessége 10-12 cm volt és a két lábszár között megszakadt. A bokák körüli külön-külön körbefutó sávok a nadrágszár aljának hímzésére utalnak. A Kárpát-medencében már a legkorábbi időszaktól megjelent a láb környéki gyöngy használata. Virágkorát a Kr. u. II. század végétől a III. század elejéig élte, de III—IV. században is megmaradt 50 . A nagyúti temető gyöngykészletében legnagyobb számban az üveggyöngyök fordulnak elő, melyek többsége gömbölyű, néhány korog alakú és négyszögletes formájú 51 mellett. A kisméretű bikonikus üveggyöngyök 52 kék színűek. A karneolgyöngyök téglalap keresztmetszetűek lecsiszolt sarkú hasáb alakúak 53 . A kalciumgyöngyök hordó alakúak, nagy méretűek, a borostyángyöngyök korong alakúak voltak. Hasonló gyöngytípusok ismeretesek Törökszentmiklós-Surján, Újtelep 36. és 54. sírjából. 54 A temető 5 sírjában volt fibula és egyet szórványként találtunk. Az 1. sír vasfibulája (2. kép 1.) töredékes állapota miatt értékelhetetlen. A 16. sír fibulája egytagú, aláhajlított lábú, huzalrátétes példány (18. kép 4.) 55 . Hasonló ismert Orosháza-Gyopáros 1. sírjából 55 , Kompolt-Kistéri tanya 198. sírjából 56 , azzal a különbséggel, hogy a huzalrátét négyszeres és a szélesebb láb a végnél elkeskenyedik, és Hortobágy-Poroshát 57 XI. halomsírcsoport 16. halomsírjából. Viszonylag ritka a szarmata barbaricumban a szórványként előkerült ezüstfibula Az egytagú aláhajlított lábú felsőhúros, huzalrátétes darabot a lábvégnél a láb és a kengyel találkozásánál bordázott lemezek díszítik (18. kép 5.) Analógiája Hortobágy-Poroshát XI. halomsírcsoport 23. halomsírjában 58 van. Egyszerűbb, bronzból készített párhuzamai Törökszentmiklós-Surján, újtelepi 45 59 és 58. sírjaiban 60 vannak. A 12. sír többtagú aláhajlított lábú, huzalrátétes bronzfíbulájának a hiányos tűje és a spirálja vasból készült (14. kép 3). A típushoz legközelebb álló példány Törökszentmiklós-Surján, Újtelep, Kastély 8. sírjának 61 fibulája, melynél a kengyel igen széles, a láb és a tűtartó nagyon keskeny. A 6. sírban lévő bronzfibula egytagú, oldalt lehajlított lábú felsőhúros példány (9. kép 2.), melynek a kengyel átmet49 A gyöngyök tipológiai és kronológia kidolgozása VADAY Andrea 1989. 97-106. 50 KULCSÁR Valéria 1998. 48-51. 51 VADAY Andrea 1989.1/1 A-B-C, IV/1 típus. 52 VADAY Andrea 1989. VI/1 típus. 53 VADAY Andrea 1989. V/l A-B típus. 54 PESKAR 1972. VADAY Andrea 1985. 348. Abb. 6. 12, Abb. 6. 29, 33., 34., 36., 55 PÁRDUCZ Mihály 1950. 50. CXXXIII. t. 3. 56 VADAY Andrea 1985-86. 7. 3 kép 1. 57 ZOLTAY Lajos 1941. 306. T. XV.2. 58 ZOLTAY Lajos 1941. 308. T. XV 4. a. b. 59 VADAY Andrea 1989. 289. T. 138, 3. 60 VADAY Andrea 1989. 285. T. 142, 1. 61 VADAY Andrea 1989. 282. T. 132, 15. 87
