Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
H. Szilasi Ágota: „Súgott képek”
mentes védettségben, - „ahol, ha úgy teszik, akkor én itt most nem festő vagyok, hanem főiskolai tanár, és nem tartozom senkinek semmifajta mozgalmi meg irányzatok szerinti felzárkózással"* 0 - csak a belső hangra figyelhetett. Az ilyen váltás nem lehet művekben megnyilatkozóan fokozatos; annak eredménye csak egyszerre, egy egészen más minőségben jelenhet meg. Ahhoz azonban, hogy ez a szellemiségében is újat hozó ciklus elindulhasson a Greco képek szokatlan és sajátos képi konstrukcióját is ki kellett dolgoznia Nagy B. Istvánnak, melyben egységgé kellett formálni a középső nagy vásznat és az alsó két kis oltár-predellához hasonlító táblát, valamint a bársony burkolatot. Bennük vált kiemelten fontossá a függőlegesség, a fölfelé törekvés, húzás, az oltárképekről idézett emelkedés is. Ezt az emeltséget biztosítja a fő motívumot tartalmazó középkép alá épített két kis predella elem, és a szellemi kitöréseknek felfelé utat engedő és fentről a szellemiség beáramlását lehetővé tevő, az aranymetszés szabálya szerint elhelyezett, keresztfára emlékeztető, fölfelé kivezető képszerkezet. Általuk a központi kép kiemelt helyzetbe került. A predellákon nyersebb megformálásban sűrűsödnek össze, erősödnek fel a fő kép színbeli-, formakontraszt, vagy tartalmi problémái. A felfelé vezető nyíláson, az égi szférából jövő energiát átengedő 'kapun' pedig a képtérbe árad a kék szín különböző minőségeit mozgásba hozó fény. így lépnek működésbe a kép különböző létezési szintjei: az emberi szféra felett az istenség ténykedési szintje és a lent. A figurális középmotívum, az emberi vonulat, és az azon túli létsíkok tárgynélküli, színekből felépített világai. A hármas tagozódás: a szellemi, a lelki és a materiális szféra egymásba átfolyó, egymást feltételező minőségei. Nem véletlenül írta több mint tíz évvel ezelőtt tanítványa egy katalógus előszóban azt, hogy e sorozatra „különösen igaz, az az általános tétel, hogy csak az azonosulásnak egy bizonyosfokán lehet megérteni a képek üzenetét"* 1 . Különös világuk egyedi világ, így címük ellenére nem El Greco parafrázisok. Jóllehet, főleg a korai darabok hordoznak olyan elemeket, melyek a spanyollá lett görög mester müvein fellelhetőek, mégis az ok, a feltett kérdések és a rájuk adott válaszok határozottan mások. Az 1985-ben készült második 82 tanulmányon El Greco Laokoónjáról 83 ismert mozdulatok, gesztusok közvetítik az elveszettségnek, az élet-halál stádiumának szavakban kifejezhetetlen tragikumát, a sorozat harmadik darabján 84 pedig az angyali üdvözlet angyalának 85 összeroskadni készülő szárnyas öltözéke válik hittől kiürült lelkünk reményévé. A passió legmegrázóbb eseményeit - a Getszemáni kerti gyötrődést (V.) 86 , vagy Krisztus ruháitól való megfosztatását (IV., VI.) 87 , jellemzően Espolio 88 alcímmel (6. kép) - feldolgozó képeken szintén felfedezhetünk El Greco valamely festményéről vett képi idézeteket, mely idézetek Nagy B. István mondandójának, vagy helyesebben a közvetítésében felvetett gondolat-érzés-érzületeknek a fontosságát húzzák alá. 80 Beszélgetés Nagy B. Istvánnal 2003. július 18. 81 SZEIFET Judit é.n. (1994) 82 El Greco tanulmány IL, 1986. akril 174 x 134 cm. 83 El Greco: Laokoón, 1610-1614. 137 x 172 cm - National Gallery of Art, Washington. 84 El Greco tanulmány III., 1985. akril 174 x 134 cm. 85 El Greco: Angyali üdvözlet, 1570-1575 k. tempera, 26 x 20 cm - Prado, Madrid. 86 El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén, 1605-1610 k. - Santa Maria templom, Andujar. El Greco tanulmány V., 1986. akril 174 x 144 cm. 87 El Greco tanulmány IV., 1987-88. akril 174 x 134 cm, El Greco tanulmány VI., 1992. akril 174 x 134 cm. 88 El Greco: Expolio, 1577-1579. 285 x 173 cm - Székesegyház, Toledo. 503
