Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

H. Szilasi Ágota: „Súgott képek”

tészeti alapproblémákhoz is kötődtek. Magánvívódásai, morális méltatlankodásai visszaadására gyakran használta a fény-árnyék kontraszt-hatásait, a vastag festékfelületek rusztikus keménységét. Már korai művein is a legfontosabb művészi eszköz a tér, „a tárgy és a háttér viszonya, az összesimulás és elkülönülés mikéntjei, a szűk és a tág tér éreztetése, meg a térben elvégzett mozgás. " Ehhez volt szüksége a „különleges faktúrákra, amelyek az elkülönülés, illetve az összeolvadás skáláját gazdagítják. "

32 Mészöly Miklós fogalmazásában: Nagy B. István „a tárgy elhelyezkedésének létezési magányára érzékeny kivételes módon - s ezzel már adva van a tárgy és a háttér viszonyának inkább tragikus, mint gyors megváltottságot ígérő szemlélete... Mondjuk így, (hogy a tárgy és a háttér) emberszabású és -igényű kapcsolatot (keres) egymással. De mind csak a magukba süppedt létezésük mozdíthatatlanságáról adnak hírt. Olyan felismerés ez, ami... szuggesztivitásban nem marad el legújabb képeitől, a Zsámbék-sorozattól. S egyúttal a vívódás további irányát is termékenyítőén megszabja. "

33 Csakúgy, mint a magyar értelmiség nagy része - a társadalmi visszásságokat, s benne az embernek megint csak a visszás helyzetét boncolgatva, értelmiségi mivoltának helyet keresve, világjobbító szándékkal telve, meglehetősen ironikus képek születtek ecsetje nyomán első korszakának csúcsán. Fiatalkori idealizmusát elvesztve belecsúszott abba, hogy a megtanult művészettel való küszködése közepette reálisabb világlátását, emberlátását gunyoros kritikával ötvözze. Mindezt maga a kor hangulata is gerjesztette, mely hit helyett mást nyújtott és másfelé befolyásolt. „Más, nemesnek, meg jónak is tartható célkitűzésekkel szolgált, de ezeknek, azután a beavatás után már nem lett volna szabad fölülni. "

34 Ekkor készültek többek között a Mellékszereplők (1975), A falat (1976), Gyulu bácsi (1977), vagy a Kritiszőr és a Kritiszőz (1981) című képei. A visszajelzések nem is voltak rosszak: a Munkácsy-díjat végső soron ezekért kapta 1983-ban, és nyert féléves ösztöndíjat a Római Magyar Akadémiára.

35 Ezek között a képek között sok olyan van, amit szakmailag szeret és vállal. Újra látva őket minőségükkel megszólítják. Csak hát „nem szakmai dolog a művészet. - fűzi hozzá. Bármennyire szeretnék ezt alulról is, a csinálok szintjéről, meg felülről is, az értékelők szintjéről is kezelni, - de valahol nem az. "

36 Ma úgy véli, hogy minőségtől függetlenül annak a fajta művészetnek nem volt igaza. „Az embernek, pláne a saját képeit, nagyon könnyű rövid idő alatt áttekinteni... itt szinte - amikor egyszer megszólalt a hajdani beavatás emléke -percek alatt áttekintettem, hogy mit hordoznak azok a képek: belém tudott hasítani, hogy nem azt, amire az első elhivatás szólt. "

37 így aztán a nyolcvanas évek közepén, „ az idős kor kezdetén visszahívott, és én meg vissza találtam, arra amire tulajdonképpen tizennégy éves koromban szegődtem... No, most ekkora kiesést fogalmam sincs, hogy egy élet hogyan bír elviselni, hogy tudja feldolgozni, mi az, ami még megosztható - de hát mondjuk így: ki-ki a maga tévedéseit, annak a következményeit legalább vállalj a fel... Tehát, aki eltévelyedett, vagy balek lett, annak súlyos elszámolnivalója van a lelkiismeretével; így nekem van. De hát végső soron, valahol az Isten kegyelme - így tudom nevezni én is -, ami az embert vissza tudja tenni arra az igazi helyezi Kiállítási katalógus 1971. Műcsarnok. 33 MÉSZÖLY Miklós 1971.38. 34 Beszélgetés Nagy B. Istvánnal 2003. július 18. 35 Ottlétének eredménye az élményeken túl egy kiállítás a Palazzo Falconierinem 1984. március 15tó'l Beszélő szobrok címmel. 36 Beszélgetés Nagy B. Istvánnal 2003. július 18. 37 Beszélgetés Nagy B. Istvánnal 2003. július 18. 489