Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

H. Szilasi Ágota: „Súgott képek”

ben világ-modell - a műegész egyben világegész is.

n E világ-modell fő rendező elve azonban sokféle lehet: Nagy B. István esetében kiemelhető a képi tér és a színek képszervező fontossága, egyfajta konstellációja, mely persze csak akkor hiteles, ha „az isteni kegyelem, a képnek szóló kegyelem valahol meg tud szólalni"

12

. így tehát - korunk egyéniségkultuszával ellentétben - e műveit valamiféle rejtőzködő hűvösséggel készíti, hogy ne önmagát ömlessze bele a képekbe. Ananda K. Coomaraswamy írja: „Mert valójában nem én alkotok, az én csak eszköze az alkotásnak: az individualitás a művészetnek nem célja, csupán eszköze".

13 1. kép. Arcképcsarnok XX., 1974-2001. (Kisember) akril, vászon 84 x 62 cm A fotókat Bölcskey Miklós készítette E sűrített mondatok feloldása, kitágítása által szeretnék Nagy B. István festészetének mélyebb rétegeihez eljutni. Felvázolni azt, hogy a kisgyermekkori indíttatás nélküli környezet, a Rembrandt művészetével való kamaszkori megismerkedés katartikus élménye után mely egyfajta kicsúcsosodásként értékelhető szellemi-lelki fejődésében -, visszaereszkedve a materiális közegbe, a társadalomban élő ember botladozásainak, életszituációinak felmutatását követően hogyan érkezett el az immár vállalt-új-végleges művészetéhez. 11 RIDEG Gábor 1999.27. 12 Beszélgetés Nagy B. Istvánnal 2003. július 18. 13 Idézi CZAKÓ Gábor 2003.63. 485