Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

miszerkészletek is kimerültek, élénk kapcsolat kezdődött a város és a szomszédos, majd a távolabbi falvak lakói között. A piacon meg lehetett kapni a fontosabb élelmiszereket, a búzapiacon (ma a Koháry utca) a gabonaféléket. Ezeket a helyi vagy a szomszédos községek parasztjai, kisgazdái hozták, amelyek úgy maradtak meg, hogy a front idején elrejtették. Az élénk felhozatalra jellemző, hogy a Polgármesteri Hivatal helypénzbeszedői január-március hónapban Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Atkár, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Abasár, Visonta, Gyöngyöshalmaj, Hevesugra, Kisnána, Domoszló és Karácsond községből érkezőknek 3411 alkalmi árusítási jegyet adtak ki a gyöngyösi piacokra.

114 A HMGE székházába egymás után jöttek az egyesületi tagok, hogy ismét bekapcsolódjanak munkájába. Újak is jelentkeztek, vetőmagot, igásállatot kértek, hogy megindíthassák a földmunkákat. A székházban reggeltől estig tanácskoztak. Csépány március elején az egyesületi pénzvagyont és értékpapírokat az infláció miatt terményre és igásállatokra akarta átváltani, hogy a rászorulóknak segítsen. Ezt az eljárást azonban valamely hivatal megtiltotta. 1945. március 17-én a Minisztertanács 600/1945. sz. földosztó rendelete széttörte a magyar nagybirtokrendszert. Az „agrárforradalom" népi demokratikus intézkedésként néhány évre a földnélküli-, a szegény- és kisparasztok kezébe juttatta a felszámolt nagybirtokokat. A földreform de iure és de facto megszüntette az OMGE és - a HMGE addigi státuszát: A nagybirtokokat végképp eltörölte, így a nagybirtokosok gazdasági, társadalmi és politikai hatalmát is. A földosztáskor az egyesület tangazdasági kertészetét, gyümölcsösét, 20 kat. h. szántóját és 55 kat. h. szőlőjét és erdejét, (kőbányáját) is felparcellázták, kiosztották. A székház melletti termény feldolgozó telepet a város „vette át".

[l5 Csépány nem a földosztást ellenezte, hanem politikai törekvéseinek megfelelően a paraszti kisgazdaságokat, a gazdagparasztokat akarta megerősíteni. Nyárra már tekintélyes tábora volt a kisgazdapártban, amely párt a Mátraalján is jelentőssé duzzadt. Július 29-én Csépány megjelentette az FKGP vármegyei hetilapját, a Gyöngyös és Vidékét, amelyben pártpolitikai céljait és gazdasági elképzeléseit ismertette. Kapcsolatba lépett a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének (FÉKOSZ) gyöngyösi csoportjával. A hazai és megyei politikai viszonyok megteremtették az új típusú, demokratikusnak nevezett gazdasági egyesületeket. Ezért Csépányt a kommunista és szociáldemokrata, valamint parasztpárti politikai ellenfelei az egyesület talpra állítási törekvéseiben nem támogatták. A parasztpárt helyi szervezete júliusban kiigényelte a HMGE székházát párt- és kultúrháznak. Ugyanakkor a párt hozzálátott az eleinte a HMGE felügyelete alatt álló Gyöngyösi Termelő és Értékesítő Földműves Szövetkezet megszervezéséhez."

6 1945 telén a csonka igazgató választmányi ülésen Csépány még mindig az egyesület újjászervezését latolgatta. Aztán 1946 tavaszán a GYNB felszólította, hagyjon fel a HMGE ügyeinek intézésével, mert az egyesületnek nincs működési engedélye. Csépány lemondott, hiszen az egyesület hatóköre csupán Gyöngyös és környéke régi és újonnan földhöz juttatott parasztjaira terjedt ki. Egyelőre nem vált a háború után megyei egyesületté, bár 1946 őszén Pásztó, Csány, Nagyfüged, Tiszafüred, Pély, Verpelét és Eger kisgazdái is érdeklődtek a HMGE iránt."

7 114 Barna János-féle gy., Vegyes iratok. 1901-1950. Az 1944. és 1945. évi köteg. 115 Barna János közlése. 116 Gyöngyös és Vidéke, 1945. júl. 29., 4. 117 Barna János közlése. 475