Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Misóczki Lajos–Misóczki Lajosné: A Heves megyei Gazdasági Egyesület 1858–1949

Gyöngyös ferences rendtartományi központi helyzetére és szerepére utalt.) Hangsúlyozzuk, az egyesület életét tovább is a kezdetben megnyilvánuló vallási tolerancia jellemezte. Ezzel is magyarázható az izraelita vallású birtokosok és pénzemberek tekintélyes számú bekapcsolódása az egylet tevékenységébe a későbbi évtizedekben. - Az egyesület székhelye Gyöngyös lett, amit az alapszabály is rögzített. A neve Heves Megyei Gazdasági Egyesület (HMGE).

16 Az 1859. január 20-i közgyűlésen a szakosztályokat is megalakították, amelyek munkája összességében az egylet tevékenységét jelentette. Szakosztályok és tisztségviselők: 1. Földmíves Elnök: Almásy Albert. Jószágrendező, számvezető, br. Beust Ödön, br. Sina Simon 2. Állattenyésztés Elnök: gr. Szapáry Gyula. Juhászat: Bartakovics Béla, br. Flödnig Adolf. Ló- és sertéstenyésztés: Bíró Albert. Szarvasmarha- és baromfitenyésztés: br. Orczy Félix, Okolicsányi István. 3. Szőlészet Elnök: Berecz Ferenc. Szőlőmüvelés: Mányoki Károly, Csiky Sándor. Pincekezelés: Lévay Sándor, Baloghy József. 4. Kertészet, méhészet és selymészet Elnök: Győrffy Ignác. Kertészet és selymészet: Mártonffy Károly, Kürthy Antal. Méhészet: Darvas Lajos, Horner István. 5. Gazdasági gépészet, technológia és építészet Elnök: Visontai Kovách László. Gépészet: Dány József, Dankó Ferenc. Technológia és építészet: Rittig János, Wagner József. 6. Erdészet Elnök: br. Beust Ödön 7. Közgazdászat és statisztika Elnök: Visontai Kovách László Az alapszabály rögzítette, a január 20-i közgyűlés pedig jegyzőkönyvbe foglalta a csupán megkülönböztető elnevezésű 1./ alapító és 2.1 rendes tagokat. Az éves tagok és a tiszteletbeli tagok a tanácskozásokon jelen lehettek, de tisztségviselőknek nem jelölték őket.

17 1859. június 1-je után a kettős megye jászsági területéről 52 közép- és nagybirtokos is belépett az egyletbe. Az október 15-i igazgatósági tanácskozáson két kérdésben határoztak, amely fontos gyakorlati következménnyel járt: 1. Az egylet tevékenységének népszerűsítésére havi közlönyt adnak ki. A szerkesztését dr. Vezekényi Istvánra, a gyöngyösi alapítványi közkórház igazgató főorvosára bízzák. Ma már kideríthetetlen, a lap miért nem látott napvilágot az eredeti elképzelésnek megfelelően. Ugyanis megjelent a Mátra című lap 1863 januárjában a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Közleménye alcímmel, de a szerkesztője Szederkényi Nándor lett, és Egerben adták ki. 2. Noha az egyesület több tagjának már korszerűsített nagyuradalma vagy mintagazdasága volt, határozat szögezte le: „Legyen arra alkalmatos gazdálkodó kert vagy egység, ahol látandja bárki is a szaktudás és okszerű gazdálkodás példás előnyeit. Kerestessék ki 16 Alapszabály, 1. 17 CSOMOR Kálmán 1896. 8-15. 448