Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

B. Gál Edit: Főúri életmód egy vidéki kisvárosban. Adatok a Hallerek gyöngyösi birtoklásához

Az Királné Szobába Kanapé Zöld 1 Vörös bárson szék 6 Vörös bárson stok szék 2 Kirakott asztal 1 Cheridon 2 Stok Almáruim 1 Tükör 1 Extra a Kabinetliben Asztalka 1 Vörös stok szék 1 Az írott Szobában Kanapé zöld 1 Újmódi Zöld szék 6 Szölle szék 2 Fábul Asztalka 1 Item Márványkőbül 2 Caminba való Tűz postamentumok réz gombokkal 5 Extra Mind összve Ágyláb ovit 15 Új Ágyláb 6 Kivonyó ágy 2 Asztal nagy és kitsiny 10 Cselédeknél asztal 2 Az épületről csak egy 1835-ös felmérési rajz maradt fenn az Orczy-levéltár tervtárában. Ez, bár híven tükrözi a kastély felosztását, az egyes szobák funkciójára csak kevés utalást tesz. így ennek alapján a fent leírt helységek helyére nem tudunk következtetni. Az épület emeleti részének déli szárnyában egy kétablakos nagy szobához kapcsolódva kialakítottak egy, a rajz szerint ajtó nélküli kicsiny alkóvot, melynek bejáratát dúsan faragott címeres fejezet díszíti. A ma is meglévő ajtó ismeretlen címerrajzot ábrázol, (lehetséges, hogy a XIX. század végén, XX. század elején átalakították) a takaró elemek azonban egyértelműen a Haller címerre utalnak. Az 1750-es évek végén, 60-as évek elején megkezdődött a Szent Bertalan templom északi oldalán, a Sólymos utca sarkán álló másik főúri ház építése is. Ez az épület nem oly elegáns, mint a tőle pár száz méterre álló rezidencia. Rendeltetésére, felosztására nincsenek adatok, elhelyezkedése a piactéren azonban „elegánsabb", mint a zsellérközökkel szemközt elnyúló palotának. Az épület kőművesmestere ugyancsak Quadri József, aki - valószínűleg ezért a munkájáért - 1769-ben 1085 fl-t vett fel Hallertől.

40 40 Az épület az 1917-es tűzvészben megégett. A felújítás következtében csak néhány részlet maradt meg az eredeti házból. 433