Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Lőkös Péter: A Magyar avagy Erdélyi Simplicissimus mint történeti forrás?

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy amikor Szederkényi Nándor Heves vármegye története című nagyszabású művét megírta, a Magyar Simplicissimusra mint történeti forrásra hivatkozik. A főhős ugyanis, aki Boroszlóból elindulva végigjárja az akkori FelsőMagyarország fontosabb városait (Késmárk, Lőcse, Kisszeben, Bártfa, Szepeshely, Eperjes, Kassa, Ónod, Tokaj), egy alkalommal martaiócok fogságába kerül, akik Egerbe viszik és 40 aranyért eladják a törököknek. A regény XXII. és XXIII. fejezetében az elbeszélő részletesen elmeséli egri fogságának és szabadulásának történetét. Szederkényi fent említett munkájának 3. kötetében, a 28. fejezetben tárgyalja a XVII. századi török világot Magyarországon, nagy hangsúlyt helyezve a török fogságban sínylődő rabok helyzetére.

12 A 228-231. oldalon részletesen ismerteti a regény XXII. és XXIII. fejezetének cselekményét. A 231. oldalon Szederkényi ezen kívül megemlíti még a regény egy másik epizódját is, amely szintén Egerhez kötődik: az elbeszélő ugyanis a regény XXIX. fejezetében, amely arról szól, hogy mit tapasztalt Simplicissimus falun és városon a magyar temetéseknél, beszámol egy egri püspök temetéséről. A püspök, akinek a nevét a regényből nem tudjuk meg, Kisdy Benedek volt, aki 1660. június 22-én hunyt el Jászon.

13 Simplicissimus így számol be minderről: „Egyszer tekintélyes kísérettel az egri püspököt temették, aki Jászon tartja a rezidenciáját, két jó mérföldre Kassától. Mindez nagy dísszel ment végbe. A városban a holttestet a parasztoktól a kanonokok vették át és ők vitték be a káptalani templomba. Minó'pompás volt a menet és minőfényesek a különféle lakomák, nem tudom eléggé dicsérni. Nem takarékoskodtak itt semmivel. Úgy tartom, a megboldogult püspök úrnak minden hagyatéka ráment. Azon csodálkoztam, hogy egy néhány nap múlva a rezidenciájában már csak egy cin tálat sem lehetett találni, olyan hirtelen és akkora kapzsisággal hordtak szét mindent hűséges szolgái. Utólag aztán meglehetős bajok támadtak az elhurcolások miatt. "

14 Simplicissimus megemlíti még, hogy mivel akkori gazdája is meg volt hívva a gyászmenetbe, szétnézett ő is az elhunyt püspök rezidenciájában, majd egy óvatlan pillanatban maga is ellopott egy ezüst tálat 4 aranyozott kanállal.

15 A Magyar Simplicissimusm azonban nem csak Szederkényi, hanem a későbbi - XX. századi - történettudományi munkák is mint történeti forrásra hivatkoznak, abból kiindulva, hogy Simplicissimus beszámolója hiteles forrás. Détshy Mihály az egri vár hódoltság kori történetét ismertető tanulmányában a török rabságba esett magyarok helyzetének bemutatása kapcsán említi meg a Magyar Simplicissimust, és úgy fogalmaz, hogy „ élénk képet fest erről emlékirataiban a Magyar Simplicissimus is, aki ónodi szolgálata idején maga is megjárja az egri vár börtöneit."^ Izsépy Edit az egri törökök fogságába esett rabok kiváltásának és szállításának problémáiról írt tanulmányában szintén hivatkozik a Magyar Simplicissimusra': „az egri foglyok életét leghívebben egy korabeli kalandregényből ismerhetjük meg [...]. Szerzője az egri rabokról szóló részben realista leírást ad. "

17 Nagy József Eger története című monográfiájában a XVII. századi Eger életének bemutatatása során szintén részletesen ismerteti a főhős fogságának és kiszabadulásának történetét.

18 Sugár István 12 SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 222-234. 13 SUGÁR István 1984. 329. 14 SPEER, Dániel 1998. 202. 15 Uo. 202-203. 16 DÉTSHY Mihály 1967. 13. 17 IZSÉPY Edit 1974. 159-160. 18 NAGY József 1978. 155-156. 365