Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”
A mai kor embere az egri várban sétálva elolvashatja az 1552-es hősök márványtáblákra vésett olykor hiányos vagy pontatlan névsorát. Ez a névsor nem mond semmit, mert csupán arcnélküli egykor élt embereket jelöl. Az egri várvédők sajnos valóban szószerint arcnélküli emberek, mert a legismertebb és legkiválóbb személyekről sem maradt fenn hiteles festmény, metszetrajz vagy szobor. Az egyedüli Dobó István várkapitány, akinek talán az arcvonásait mutatja az Egerben őrzött tumbáját fedő sírkőlap. Az egri hősök emberi vonásait a velük kapcsolatos sok-sok aprólékosan összegyűjtött adatból ismerhetjük meg. írásomnak éppen az volt az egyik célja, hogy a nevekről beszélni, gondolkodni, töprengeni lehessen. A múlt mérhetetlen kútjából előbányászott adatok tömegével igazolható a hősi halott „egri hősök" szomorú, a túlélők többé-kevésbé küzdelmes sorsa, és a vitézi hivatást életformaként választó egykori katonák, tisztek pályafutása. Ez utóbbiak sorsa sokszor a korai halált vagy némi birtokszerzés lehetőségét kínálta. Az, ami igazán meglepő, hogy az 1552-es hősök szine-virága, ún. hivatásos katonák évtizedekig szolgálták Eger várát. Közöttük jónéhány an a vitézségükkel kisebb-nagyobb vagyont szerezve, teremtették meg egy ígéretesebb egzisztencia lehetőségét az utódaik számára. A XVI. század derekáról nézve a XXI. századot a névtelen és neves hősökkel háládatlan az utókor. A fürdőjéről, boráról, műemlékeiről nevezetes mai Eger legfőbb vonzereje mégiscsak az egri vár, az 1552-es diadal egykori színhelye. Az egri vár a közel hét évtizede elkezdett feltáró és helyreállító munkák ellenére még nem áll igazi pompájában. Igen sok még az a munka, amelyet ennek a kiemelkedő nemzeti történelmi emlékhelynek a méltó bemutatása érdekében el kell végezni. Az egri szállodák, panziók, fürdők, vendéglők és pincék tulajdonosai, továbbá az idegenforgalommal és a vendéglátással foglalkozók mindegyike, valamint a kereskedelmi cégek egész sora, kivétel nélkül az ide áramló rengeteg vendég itt elköltött pénzéből él meg. Az ebből származó bevételek a város kasszáját is gazdagítják. E bevételekből többet kellene a vár helyreállítására, a falak konzerválására, valamint a Dobó István Vármúzeum fenntartására, sőt annak a fejlesztésére fordítani. Ezzel szemben elmondható, hogy a név szerint ismert 356 egri várvédőre a városban összesen kilenc róluk elnevezett utca neve emlékeztet. Az 1552-es várvédőkről utcanevet kaptak utólag: András deák egri bíró, Bolyky Tamás, Bornemissza Gergely, Dobó István, Fügedy János tisztek, Kovács Jakab felnémeti kovács, Mekcsey István, Pethő Gáspár és Zolthay István végvári vitézek. Az „egri nevet" kivívó egykori hősökkel kívántam megismertetni a múlt iránt érdeklődőket, s hogy ez miként sikerült, azt minden jövendőbeli Tisztelt Olvasó eldöntheti... Az 1552-es egri várvédők névsora 1. ^Abády Varga Imre Egerből Az ostrom után Abády Varga István egri esküdt felesége, Klára asszony könyörög a királynál segélyért, az elvesztett Imre fia miatt, akit egy ágyúlövedék roncsolt szét, amikor a töltést rakta. A javaslat szerint kapjon egy öltözet ruhát és 10 fit értékű sót. 64 64 TT. 1888. 399.; SUGÁR István 1993. 218. 261
