Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”

pedig a török adózás is súlyos teher a számukra. Kérik, hogy szabadságaikat ezután se sértsék meg.

56 1567-ben I. Ferdinánd király halála után az egri polgárok az új uralkodótól kérték a Ferdinánd által kiadott fentebbi mentesség meghosszabítását, amelyet meg is kaptak Miksától.

57 1567-ben az egri polgárok panaszára Miksa király nevében a bécsi Udvari Kamara intézkedett az egriek adózásának egységesítéséről. A király elrendelte, hogy az Egerben lakó nemesek és nemtelenek adózásában az egyenlőség elvét rendszeresítsék úgy, hogy azok a nemesek és libertinusok, akik nem rendelkeznek megbízható kiváltságlevéllel, de polgárházakban laknak és másfajta jobbágyingatlanokat használnak, a polgárokkal közösen viseljék az adóterheket. Azok, akik pedig nem a város sorában laknak, hanem „in locis abstrusis" -azaz elrejtett vagy titkos helyen - építettek maguknak hajlékot, azok minden adó fizetése alól mentesek legyenek, de a város őrzésében a polgárokkal együtt vegyenek részt. Kérték az egriek továbbá az adómentességük meghosszabítását és régi privilégiumaik megerősítését. Az uralkodó elrendelte, hogy visszavonásig a korábbi helyzet legyen az irányadó.

58 1578-ban Rudolf királytól kérték a szabadhelyiek a régi kiváltságaik újbóli megerősítését, amit meg is kaptak. Nem szabad őket kényszeríteni a mész- és szénégetésre, erdőkből való fahordásra, nem lehet eltiltani őket boraik eladásától, s a bordézsmát a régi módon fizethetik, nem pedig ötödével.

59 1582-ben Eger polgárai és lakói arra kérték a királyt, hogy mentesítse őket az összes dézsmafizetés és egyéb szolgálatok alól, továbbá engedélyezze számukra a katonai zászló és dob használatát. A király válasza az volt, hogy nem engedheti el a dézsma- és a robotszolgáltatást. Egyébként azt ígéri, hogy rövidesen szabályozni kívánja Eger és a többi végvár helyzetét, s akkor a kérdésben intézkedni fog. A zászlóra és dobra vonatkozó kérésüket viszont teljesíti.

60 Az uralkodótól tehát hiába kérték az egriek a dézsma- és robotszolgálat alóli felmentésüket, kollektive nem kapták meg. Viszont arra is találunk példát, hogy egyedi felmentést mégis ad az uralkodó. 1584-ben a Szepesi Kamara útján a király Tenki Pált, az egri végvárban teljesített érdemei jutalmául élte hossziglan mentesíti, az Egerben az ún. Szabadhelyen fekvő házát és a Gárdony nevű szöllőben fekvő szőlejét, meg az Eger vizén épített malmát minden robot- és dézsmakötelezettség alól.

61 Eger valójában a török torkában volt az 1540-es derekától. 1544-ben, amikor elesett Hatvan vára, ezt követően a mátrai várakat is lerombolták a törökök. 1548-50 között kifosztották a hódítók a felnémeti pálos és a tarkányi karthausi kolostort. 1548-ban Kerecsendet dúlta fel a pogány, ahol többeket megöltek, másokat fogságba hurcoltak. 1551 tavaszán Eger határában Nagytályát égették fel. E folyamatos támadások, dúlások és fosztogatások az egri 1552-es diadal után is folytatódtak. 1554-ben a füleki bég feldúlta Szőllőskét, amely ma Eger város belterületének a része. 1559-ben Verancsics Antal egri püspök írta a király56 MAKSAY Ferenc 1959. 721. 57 HML. V-l/b/1. B. I. 13. 13/1567. számú irat. 58 HML. V-l/b/1. Magyarország történetére vonatkozó feljegyzések a bécsi császári levéltárból kiírva. Forrás: Bécs, Közös Pénzügyi Levéltár. Ungarische Gedenkbücher 395. kötet 102/a-103/b. oldal. 59 HML. V-l/b/1. B. I. 14. 14/1578. számú irat. 60 HML. V-l/b/1. B. I. 21. 21/1582. számú irat. 61 HML. V-l/b/1. B. I. 24. 24/1584. számú irat. 259