Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”

Az 1552-es ostrom után megnövekedtek az élelmiszerárak. így az étkezési búzából 1552-ben 1 frt-ért 3 fertály (0,7524 q vagy 4,51 q) adtak. A következő esztendőben 80-90 dénárt kértek 1 fertály (0,25 q vagy 1,50 q) búzáért.

36 Az áremelkedés mértéke egyik évről a másikra több mint 3,3-3,8 szeresére nőtt, vagyis közel a négyszeresére emelkedtek a búzaárak. A búza ilyen jelentős áremelkedése mögött a megcsappant termés rejtőzik. A búzatermelés csökkenésének az oka egyértelműen az 1552-es török hadjárat okozta pusztítás volt az Egri Völgy vidékén, és a tágabb környéken. Természetesen ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a korban Eger környékén és az Egri Völgy területén a szőlőtermesztés monokultúrája érvényesült. Az áremelkedés odavezetett, hogy 1554-ben Bornemissza Gergely várkapitány a gabonadrágaság idején Egerben, Felnémeten, Cegléden, Zsércen, Noszvajon a szegény jobbágyoknak adott kölcsön gabonát.

37 Természetesen ez az áremelkedés, miután kevesebb a megtermelt búza kitapintható a tizedbevételeknél is. A tized alá tartozó búzát kévékbe kötötték, vagy kisebb boglyákba rakták, s 30 kéve tett ki egy kalangyát, amit neveztek gelimának, keresztnek vagy csomónak. 1551-ben egy kalangya fél vékánál (35,63 liter) valamivel többet, míg 1552-ben már fél vékánál valamivel kevesebbet tett ki.

38 A rendelkezésre álló - már közreadott - tizedjegyzékek segítségével némely esetben sikerült arra is adatokat gyűjteni, hogy a várvédő egri hősök némelyike milyen anyagi kondícióval rendelkezett. Az 1548-as dézsmajegyzékből ismerjük a befizetett tized mennyiségét kévében. A kéve nagysága, vagyis annak gabona súlytartalma a szerint változott, hogy kaszával vagy sarlóval arattak-e. Miután ezt nem tudjuk kideríteni, ezért tág határok között tudjuk megadni egy-egy kéve nagyságát, amely egyenlő volt 2-5 marokkal, amelynek a súlya 5-17 kg lehetett.

39 Ennek alapján számoltuk ki a befizetett gabonatized súlyát. 1548-ban a következő személyek tizedbefizetéseit ismerjük: Név Kéve/db Gabonatized súlya métermázsában Összes termés Bodó Demeter esküdt, Felnémet Kovács Jakab kovács, Felnémet Kovács János kovács, Felnémet Molnár Gál molnár, Tihamér Pap Máté esküdt, Felnémet Szabó Tamás esküdt, Felnémet 15 15 19 21 78 105 0,75- 2,6 0,75- 2,6 0,95- 3,2 1,1 - 3,6 3,9 -13,3 5,25-17,85 7,5 - 26,0 7,5 - 26,0 9,5 - 32,0 1,1 - 36,0 3,9 -133,0 5,25-178,5 A fenti adatok alapján is látható, hogy az egyes jobbágyok gabonatizede a szerint változott, hogy mekkora volt az összes termésük, s a különbség mértéke akár több mint tízszeres is lehetett. Például: Bodó Demeter és Szabó Tamás felnémeti esküdtek esetében. 36 SZEDERKÉNYI Nándor 1890.162. - Afertályból az időben egy 1561-es adat szerint két különböző fertály mértéket is használtak Egerben és Heves megyében. Az egyik a túri gabonafertály volt Heves és Külső-Szolnok megyéből, amelynél egy túri gabonafertály 33,44 liter = 25,08 kg volt. - BOGDÁN István 1991. 287. - A másik az ún. varsányi gabonafertály volt, amelyet szintén használtak mértékként. Ebből egy varsányi gabonafertály = 200,64 liter = 150,48 kg volt. - BOGDÁN István 1991.287. 37 RÚZSÁS Lajos 1939. 35. 38 GYÁRFÁS István 1879. 24. 39 BOGDÁN István 1991. 408^09. 251