Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”
A névsorban szereplő 356 várvédő közt 32 olyan személyt (8,98%) találunk, akiknek csupán a keresztnevét ismerjük. Közülük 31 férfi és egy nő neve ismert. Két várvédőnek csak a vezetéknevét ismerjük. Egyetlen olyan hősi halott neve szerepel a névsorban, akinek valójában sem a keresztnevét, sem a családnevét nem tudjuk, csak annyit, Vas Ferenc anyósa volt. Érdekesség, hogy az egykori várvédők között közt vannak kivételesen hosszú életűek, s közülük az egyik Bay Ferenc még 1598-ban élt, a másik Gyöngyössy Mátyás deák 1596-ban a második ostrom résztvevője volt. Egy harmadik személyről csak feltételezhető, hogy megélte az 1596-os egri ostromot. Nagy János volt lovas tisztről van szó, bár róla csak 1595-ből van az utolsó adatunk, amikor is, mint már kiszolgált katona naponta kenyeret kapott a várban. Az 1552-es várvédők névsora alkalmas bizonyos összevetések, elemzések elvégzésére. Ha az ismert várvédők névsora alapján megvizsgáljuk azok társadalmi összetételét, a következőket tapasztaljuk. A várvédők névsorának összetétele Személyek száma Az összes ismert várvédő %-ban Nemesi származású Feltehetően nemesi származású Félnemesek Egyéb származásúak 67 47 6 236 18,8 13,2 1,7 66,3 Összesen: 356 100,0 Származást tekintve a védők egy részéről (67 fő) biztosan tudjuk, hogy nemesek voltak, miután szerepel a kitüntetési-jutalmazási javaslatokban, hogy az illető nemes volt. Öszszesen 17 személyről tudjuk a jutalmazási javaslatból, hogy nemesi származásúak voltak. Tinódi említi a sebesült főtisztek közt Dobó, Bornemissza és Fügedy nevét, míg Forgách Ferenc történetíró Pethő Gáspár sebesüléséről tudósít. A többiekről a családtörténeti és egyéb írott forrásokból deríthető ki a nemesi származásuk. Werbőczy törvényei szerint nem kellett címer és nemesi cím, a nemességhez tartozott minden olyan személy, aki birtokkal rendelkezett. A törvénykönyve így fogalmaz:„Mer/ mihelyt fejedelmünk bármely állapotú embert jeles tetteiért és szolgálataiért várral, vagy mezővárossal, akár pedig majorral vagy birtokjoggal megajándékoz, az a fej edelemnek ilyen adománya által (ha ezt törvényes iktatás követi) azonnal valóságos nemessé lesz és a parasztság állapotának minden igája alól kikerül." 22 Ez volt a nemesség szerzésének ősi módja, melyet a régiek „jószággal való nemesedésnek " mondtak. Az ismert várvédők egy részéről csak feltételezhető, hogy nemes volt. Ilyenek voltak például a várban szolgáló apródok. A korban rendszerint, ez a szolgálat jelentette a nemesi származású ifjaknak az ún. „vitézi iskolát". A lovas tisztek egy részéről hasonlóképpen feltételeztük azok nemesi származását a tiszti (hadnagyi) rendfokozat alapján. Összesen 47 személyről valószínű, hogy a nemesi származású volt. A félnemesek száma 6 fő. A félnemes (agilis) az volt, akinek az anyja nemesi származású volt, s az apja pedig jobbágy. Ez a megjelölés, vagyis a félnemes csak az első generációnál volt érdekes, hiszen a félnemesek leszármazottai, vagyis a gyerekei már nemesnek minősültek. A névsor szerint az ismert harcosok közül nemesek közé soroltuk a fenti három 22 KOMÁROM Y András 1901. 1. 244
