Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Fodor László: Az egri vár északi külső falának kutatása 2002-ben. A régi középkori kiskapu körüli régészeti munka

A régészeti kutatás menete A régészeti vizsgálat egyelőre nem az egész falszerkezetre terjedt ki, hanem elsősorban az abban megtalált régi (középkori) kiskapu építészeti maradványainak a tisztázására és dokumentálására. Az elsődleges kutatási feladatunk a mai közlekedést is biztosító újkori kaputól kelet felé induló falszerkezet vizsgálata, periódusainak elemzése, nyomvonalának tisztázása abból a szempontból, hogy a falszakasz funkcionálisan hogyan kapcsolódik a régi kiskapuhoz. Falra vonatkozó adataink, vizsgálataink A fal rendkívül érdekes és rendhagyó szerkezetet hordoz magában. Véleményünk szerint valaha összetartozhatott a gótikus püspöki palota északi falát képező falszerkezettel, bár az összetartozásra egyelőre csak szórványos vizsgálati adatok állnak rendelkezésünkre.

4 Az általunk vizsgált falszerkezetben olyan építmények ún. „kis korai szerkezetű toronyelemek" figyelhetők meg, amelyek nem jellemzők az egri vár eddig ismert falszerkezeteire. Persze ez nem zárja ki egykori létüket.

5 A fentiekre vonatkozó korábbi és a mostani kutatások eredményei hadtörténeti szempontból is jelentősek. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az itt megfigyelt falmag egyes megmaradt részletei valójában tartozékai lehettek a kora középkori hadviselésben alkalmazott falszerkezeteknek. Nem zárható ki az sem, hogy az elkülöníthető falban lévő kis helyiségek koronafolyosós íjászállások voltak, külön feljáratokkal. Tehát nem gyilokjárós szerkezetű védelmi falstruktúra, hanem még korábbi időszakban használatos rendszer, a falban koronafolyosós közlekedős, esetleg kisméretű lőrés-ablakos falszerkezet lehetett.

6 E korai falszerkezet maradványaira már a korábbi kutatók is felfigyeltek, de azokat akkor nem határozták meg. Ehhez kapcsolható a már többször említett gótikus palota északi végfalának korábban megismert falszerkezete is. Itt a néhány éve végzett dréncsöves vízelvezető rendszer kiépítése kapcsán alkalmunk volt az említett toronyépítmények részleteit is megfigyelnünk. Bár a palota ráépítésével jelentős és többszöri funkcióváltáson ment keresztül. További kutatását a ráépített újabb épületszerkezet statikai veszélyessége miatt nem javasoljuk. Az a véleményünk, hogy a még ott fellelhető és dokumentálható építészeti maradványok nem adnának számunkra kellő ismereteket a további kutatásra és konzerválásra. Vizsgálatot végeztünk a palotától távolabbra lévő ún. középkori kiskapu falkörnyezetében, mely feltárta, hogy itt több különböző építési falperiódus megmaradt. A falkutatás4 Korábban a falszerkezetnél már történetek kisebb kutatások, vizsgálatok, dokumentálások, de azok a mai napig nem fejeződtek be. Sőt a belső és a külső falsíkon alkalmi helyreállításokat is végeztek, H. Nándori Klára tervei alapján. A tervezett falkorona javítása közben remélhetőleg folytatódnak ezek a vizsgálatok és dokumentálások. 5 Hasonló toronykiugrásokat, tagozatokat figyelhetünk meg a XIV. században több ismert várunknál, pl. a Budai Várnál, Esztergomnál, vagy Vajdahunyad váránál. Természetesen mindenütt a hely szerinti kiépítésben. 6 A várfal itteni szakaszában megmaradt egy ilyen jellegű korai lőrésnyílás, amely a mai járófelülettel majdnem egy szinten van. (Nyilván a ez a jelentős későbbi feltöltődés miatt van így) MÖLLER István 1913.10-11, FÜGEDI Erik 1965. 72-81. 226