Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Fórizs István–Nagy Géza: Karikával díszített későközépkori egri üvegkehely műszeres analitikai vizsgálata
1. táblázat. Az üvegkehely testének és zöld karikájának elektron-mikroszondával meghatározott kémiai összetétele Table 1. Chemical composition of the blue body and the green ring of the glass cup determined by elektron microprobe Elemzés száma Number of analvsis Si0 2 A1 2 0 3 FeO MnO MgO CaO Na 2 0 K 2 0 P2O5 CI CuO PbO Összeg Total Zöld karika Green ring Zl 62,79 1,14 0,41 0,52 2,55 15,32 0,87 13,51 1,05 0,12 1,81 0,25 100,34 Z2 62,56 1,25 0,43 0,47 2,26 14,95 0,84 13,15 1,00 0,20 1,23 0,20 98,54 Z3 62,10 1,22 0,36 0,73 2,28 15,27 1,05 13,26 0,95 0,25 1,60 -0,03 99,04 Kék test Blue body Klb 63,20 1,46 0,56 0,37 2,27 15,29 1,84 12,57 0,84 0,30 0,0 98,70 Elemző: dr. Nagy Géza, MTA FKK Geokémiai Kutatólaboratórium, Budapest. Analyst. Dr Géza Nagy, Laboratory for Geochemical Research of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest. A kémiai összetétel értelmezése Alapüveg Az üveg kémiai összetételéből általában visszakövetkeztethetünk az üvegkészítéshez használt nyersanyagok milyenségére. Az üveg alapanyaga a homok, ami főrészt kvarcszemcsékből áll (Si0 2 ). Mivel a kvarchomok olvadáspontja a tisztaságától függően 1700 °C körül van, amit hagyományos módszerekkel nem tudtak elérni, ezért folyósító anyagot, nátriumot (Na) és/vagy káliumot (K) tartalmazó nyersanyagot adtak hozzá, ami jelentősen csökkentette az olvadáspontot. Bizonyos időszakokban, harmadik komponensként mészkövet is használtak az üvegkészítéshez. Hosszú ideig ún. nátrium-(mész-)szilikát üveget készítettek, ahol a nátriumot tartalmazó nyersanyag a sós evaporitokból származó természetes szóda (sziksó), vagy a sótűrő növények hamuja (Na-hamu) volt. A Kr. u. 800-as évektől kezdve jelentek meg Európában (Németországban) a káli-üvegek, ahol a káliumot tartalmazó anyag fahamu volt. A fahamu kémiai összetétele a fa típusának, az elégetett törzs/lombozat arányának, valamint a talaj kémiai összetételének függvényében jelentős változásokat mutat. Ezen túlmenően az alkalmazott technológia is változott, így azonos országban, pl. Németországban a különböző időszakokban más-más volt az ott készített üveg kémiai összetétele. Erre mutat példát a 2. táblázat, ahol a Kr. u. 9-17. századi időszakból feltárt és Wedepohl által megelemzett üvegek 3 típusonként átlagolt kémiai összetételét és szórását láthatjuk. Az általunk vegyelemzett üvegek 1. táblázatban közölt adataiból megállapíthatjuk, hogy a vizsgált üvegpohár anyaga káli-üveg, hiszen az alkáliák közül a kálium mennyisége jelentős (cca. 13% K 2 0), míg a nátriumé alárendelt (cca. 1% Na 2 0). 3 WEDEPOHL, Karl Hans 1998. 217
