Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Váradi Adél: Karikával díszített későközépkori üvegkehely az egri várból

együtt a XVI. század első felét teszi ki, Egerben a hódoltság előtti és utáni első évtized a XVI. végét és a XVII. század elejét jelenti. A XVI. század második felére jellemző üvegformák szűkösebb előfordulása hazai lelőhelyeken egyértelműen a történelemi viszonyok rovására írható. Nem véletlen, hogy csak a török által tartósan meg nem szállt dunántúli lelőhelyeken (Bajcsavár, Lenti) vagy a kései foglalású északi országrészekben (Diósgyőr, Eger) jelentkeznek. Az egri várból nagy mennyiségben került napvilágra üveglelet.

131 Néhány kivételtől eltekintve a váranyagokban szokásos, törökkori, egyszerű, zöld háztartási üvegről van szó.

132 A hódoltság korára jellemző pávaszemes karperecek

133 töredékei is nagy számban kerültek elő. Korábbi és mívesebb darabra alig-alig bukkantunk. Feltétlenül meg kell azonban említeni egy sárgás/füstszínű, oroszlánmaszkos nodussal rendelkező, feltehetőleg a XVI. század második felében, velencei módra készült kehelytöredéket, hiszen ez korban és stílusban közel áll az egri karikás díszű kehelyhez.

134 Feltűnő a hasonlósága (szín, forma, üveg minősége) a soproni kelyhekkel.

135 A várak a XVI-XVII. században nemcsak a török elleni harcok véghelyei, hanem a korabeli politikai és kulturális élet gócpontjai is. Az egri várban a XVI. század végén élénk kereskedelem zajlott

136

, ami erősebb gazdasági szerepkört sugall. 1596-tól Eger a meghódított északkeleti országrész közigazgatási, katonai és gazdasági központja

137

, és a szandzsák kedvező földrajzi fekvése miatt (Felvidék és Partiam a szomszédai) a török uralom alatt sem volt teljesen elszigetelt. Összegzés A tipikus reneszánsz üvegformák Velencében a XVI. század második felében terjedtek el.

138 Közép-Európában ekkoriban gombamódra szaporodtak a velencei módra dolgozó műhelyek, s ekkor már a velencei üveget utánzó, de annál silányabb minőségű darabok esetén magyarországi huták működésére is gondolhatunk.

139 A visegrádi várrendszer üvegleleteinek vegyelemzése során megállapítást nyert, hogy a XVI-XVII. században a hazai gyártmányok minősége javul, s a német ill. cseh üvegipar befolyása is tetten érhető.

140 Az egri pohár kémiai elemzése ennek nem mond ellent. 131 Vö. egy korábbi nézettel (KOZÁK 1990. 359, 49. Íj). 132 H. GYÜRKY Katalin 1974. 417; 1991. 23-24; MESTER Edit 1997. 11. 133 H. GYÜRKY Katalin 1986. 80; 1987, 65; 1991. 45; MESTER Edit 1997. 24. 134 E lelet említésének lehetó'ségét Fodor Lászlónak köszönöm. 135 HOLL Imre 1971. 22. kép. 136 SUGÁR István 1983. 151-152. 137 VASS Eló'd 1983. 165. 138 LIEFKES, Reino 1997. 50. 139 H. GYÜRKY Katalin 1987. 61. 140 MESTER Edit 1997. 45-46. 203