Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)

Váradi Adél: Karikával díszített későközépkori üvegkehely az egri várból

Az adattári kartonon levő fekete-fehér fotón jól látszik az apró, a pohár összeállításakor fel nem használt töredék és a harmadik teljesen ép karika.

5 A tárgyat leltározáskor csak meghatározták és leírták, időrendi besorolása nem történt meg. A pohár 1980-tól az egri vár történetét bemutató állandó kiállításon látható. A 2001ben felújított tárlaton mint „antik római üvegpohár" szerepel, s ennek alapján az egri vár védelmének 450. évfordulója tiszteletére megjelent album is így hozza.

6 Véleményünk szerint az üvegpohár figyelmesebb vizsgálata egészen más eredményre vezet. Magából a tárgyból fogunk kiindulni ezért szükségesnek tartjuk a pohár általunk adott leírását közzétenni. Az üvegpohár leírása és rekonstrukciójának elvi módosítása Halványkék színű, áttetsző, vékonyfalú, kúpos formájú, enyhén aszimmetrikus testű, töredékekből összeillesztett és kiegészített üvegpohár (1. kép 1-2).

7 Kissé kihajló pereme legömbölyödik, felső harmadában vízszintesen körbefutó üvegszálrátétes díszítés, melyhez halványzöld, üvegkarikával díszített függőlegesen álló fülek kapcsolódnak. A pohár anyaga finom, nem romlott, teljesen buborékmentes. A fülecskékkel kombinált üvegfonalas díszítés a pohár anyagának kék színű masszájából történt. A tárgyat alaposan megfigyelve leolvasható a díszítés felhelyezésének módja. A fúvással készített üvegpohárra először az üvegfonalat tekerték rá, majd erre tették rá a füleket. Az üvegfonál a pohár testén a fültől fülig jobbra haladva fokozatosan elvékonyodik a következő fülig. Azon részen, ahol a szimmetria szabályai szerint a harmadik fül alsó részének és az üvegfonál indulásának kel5 A raktárban nem találtuk meg őket. A harmadik karika megléte alapján feltételezhető, hogy amikor a poharat kidobták még megvolt a harmadik füle s azon lógott a karika. Ha a fül kidobás előtt elpusztul, a levált, ép, kis üvegkarikát külön nem hajítják el a pohár után, hanem mint valamire használható tárgyat megtartják. Elképzelhető hogy a fül épp kidobáskor törött össze, vagy feltáráskor sérült meg és már nem lehetett megmenteni. Ám ez egyben azt is felveti, hogy az üvegtárgyból eredetileg még több rész (esetleg a törött egész) került ki a szemétre. 6 PETERCSÁK Tivadar - H. SZILASI Ágota 2002. 53, 102. kép. A kúpos végű üvegpoharat Fodor László római tárgynak vélte s az egri vár legfényesebb időszakával, a XV-XVI. századi reneszánsz püspöki udvartartással hozta összefüggésbe. Ennek alapján, mint római, esetleg barbár földről származó régiség, ajándékként került volna egy művészetszerető-, és pártoló, a korszellemnek megfelelően antik tárgyakért rajongó reneszánsz püspök tulajdonába, aki kedves tárgyaként dédelgette. A szóba jöhető főméltóságok közül nézzünk meg párat: Bakócz Tamás a magyar reneszánsz kiemelkedő alakja (FODOR László-SZILASI Ágota-BERECZ Mátyás 2001. 16-17.) alig tartózkodott Egerben; bár Estei Hippolit (1497-1520) túlméretezett, pazarló, pompakedvelő reneszánsz életvitele főleg Itáliában zajlott, néhányszor járt Egerben is (SUGÁR István 1984. 205-208); Verancsics Antal (1557-1569) sokat tartózkodott a székvárosban, s róla ismert, hogy „ régi pénzeket, feliratokat gyűjtött, s őszintén lelkeseit az ókori maradványokért" (SUGÁR István 1984. 271). Bármelyik püspökkel kapcsolatban római tárgy „reneszánszkori" használata ugyan feltételezhető, de nem bizonyítható. 7 A konzerválást és a kiegészítést az ÁMRK-ban (Budapest) végezték. A halványkék üvegpohár hiányzó részeit színtelen anyaggal pótolták. A restaurált tárgyról készült rajzokon egyértelműen elkülönítettük az eredeti töredékeket (tónusozott, árnyalt) a kiegészített részektől. A rajzos táblákat F. Bodnár Katalinnak, köszönöm. 190