Agria 39. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2003)
Havasi Krisztina: „1200 körüli” faragványcsoport töredékei a középkori egri székesegyházból
ki. 7 (3^4. kép). A záradék ívének alapvonala, azaz a fülkehát szélesség a beépített ívtöredéken (B.5.) 30-32 cm körüli, egy lábnak megfelelő egység. A töredékek alapján a falszakasz homloka sík felület volt. A felületet tagoló, a homlokhoz képest 8-9 cm-rel visszaugratott hátú, sekély mélységű, félköríves záradékú fülkék keretprofilja eredetileg is megszakítás nélkül futhatott körbe. A lábazati elemeken a keretprofil a fülkehát talpvonalának megfelelő vízszintes illesztési felület magasságáig derékszögben átfordul (В.1., B.3., B.6., II.—5., 11-19.). A lábazati elemek alsó részét a szomszédos fülkéket kapcsoló szárak osztósávjának megfelelő vízszintes felület alkotja. 8 A két beépített töredékes lábazati elem homlokoldalán a függőleges osztósáv talpvonalát karccal jelölték ki (B.3., B.6.). A fülkék záradékát - az ívmezőt és keretét, valamint az ívhat feletti, vízszintes lezárású felületet - egy tömbből faragva alakították ki. A függőleges, két fülke szomszédos keretelését adó, s ezért az egykor egymás mellé sorolt fülkék kiosztását meghatározó szárakat több rétegelemből illeszthették össze. A záradékok függőleges oldalfelületei a fülkeszárak középtengelyébe estek, ezek, valamint a felső lezárás síkja illesztési felület (B.5., B.4. 4. kép). A beépítetteken kívül teljes szélességű fülkeszár töredéket, további kettőt ismerünk. Ezek fehér márványból készültek, felületük csiszolt, részben polírozott (II.—6., II-7.). Lépcsőzött keretprofiljuk, a tagozatok kiosztása és méretei is a vörös homokkőből készültek megfelelői. Eltérések a kerettagozatok felületi kialakításainál figyelhetők meg. A II—6. darabnál a homorlatok keresztmetszete negyedeköríves, a lemeztagokkal érintkező peremük éles. A másik töredéknél ugyanakkor (II—7., továbbá: II—5., 11-13., 11-14., 11-15., 11—16., 11-22. töredékek részleteinél) a homorlatok pereme legömbölyített, a tagozat íve laposabb. Ugyanez a tagozatformálás a márvány záradékok esetében is feltűnik (1-7., II—8., 11-18.), s a díszített kerettöredékeknél is jellemző (I—10., 1-12., 1-19.). A vöröses homokkő és a fehér márvány faragványok homorlat-formálásánál mutatkozó profileltérések azt valószínűsítik, hogy a felépítmény egymás feletti kősorai azonos kőfajtából készültek, az anyagfajtából és színből fakadó polikrómia nem a vízszintes kőrétegek váltakozó soraiban, hanem a nagyobb összefüggő felületek és szakaszok egymáshoz való viszonyában juthatott érvényre. Mindkét fehérmárvány fülkeszár-töredék oldala a polírozott homlokrész felől szegélyfaragással határolt illesztési felület. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen méretű 7 KŐTÁR 1987. 19. k., 20. sz., 10. továbbá Sedlmayr János rajzai: KÖH Tervtár, 24075. VI. (kiállítási kiviteli rajz); DIV RA Eger-kőfelmérés dokumentáció: 14-15. lapok (felmérési, összeállítási rajzok: Kárpáthy János-Sedlmayr János, továbbiakban: Kiáll. Dok. 1982.). A téglából falazott, stukkóból alakított felületű falba (m.: 134 cm; sz.: 274 cm; mé.: 42 cm) összesen nyolc, a kőtár régi anyagából kiemelt töredék került beépítésre. Balról jobbra, szakaszonként lentró'l felfelé ideiglenesen adott számuk: В.1., B.2., B.3., B.4., B.5., B.6., B.7., B.8. A rajzok a beépített töredékeket homloknézetben ábrázolják, azok kiállítási építményen belüli helyét rögzítik. Csak két elemről (B.3., B.5.) található oldalnézeti rajz: Kiáll. dok. 1982. 15. sz. lap. A beépített félköríves fülkezáradék-részlet (B.5.) által a 31-32 cm-es fülkehát-szélesség adott volt, a másik három fülke esetében is ezt vették alapul. A fülkék 90 cm körüli belmagasságát ép függőleges elem híján az alapvonal és a magasság nagyjából 1:3 arányában határozták meg. Az összeállítás legmagasabb függőleges töredéke (B.7.) a két jobb oldali fülke között került beépítésre. Ennek 67 cm-es magasságát az eredeti függőleges keretrészé valószínűleg meghaladta. E töredék sérült, stukkóval kiegészített felületű homlokoldali részéből láthatóan vízszintes illesztési felületekkel nem rendelkező rétegelem maradványa. A B.l. és B.2. töredékek felülete megégett. 8 A kisebb, egyenes kerettöredékekről eldönthetetlen, hogy a lábazati réteg közbülső, vagy a szárelemek egyik oldaláról származnak-e (1-11., 1-12., 11-13., 11-14., 11-15., 11-16., 11-22.). 117