Agria 38. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2002)

Petercsák Tivadar: Megyei és városi múzeumi törekvések Egerben

7. kép. Az Egri Képtár 1996-ban megújított állandó kiállításának részlete doskodására bízva. 1990-199l-ben a megyei múzeumi szervezettől a települési önkormányzatok tulajdona lett nyolc - elsősorban helyi érdeklődésre számot tartó - tájház, illetve kiállítóhely. Fenntartóik a helyi önkormányzatok, a műtárgyak azonban továbbra is a megyei szervezethez tartoznak, azok folyamatos állagvédelméről gondoskodunk. Egerben három állandó kiállítást nyitottunk („Palóc népművészet" a minorita rendházban - 1990; „Fegyvert s vitézt éneklek" - a vár felső kaszárnyatermeiben - 1991; „Heves megye és Eger a XVIII-XIX. században" - a megyeháza udvarán lévő börtönépületben - 1993), így a megyei múzeumi hálózat a 3 múzeum mellett 7 kiállítóhelyből áll. A '90-es években a régészeti feltárások számára páratlan lehetőségeket biztosítottak a nagyberuházások. Ezek fedezték az ásatási költségeket az M3-as autópálya nyomvonalán, a MOL termékvezeték mentén vagy a Visonta Déli-bánya területén. 1993-ban új raktárbázist alakítottunk ki Egerben, amelyet a régészeti anyag elhelyezésére tetőtérrel bővítettünk, de korszerűsítettük a központi restaurátor műhelyt is. Megkezdtük az áttérést a számítógépes nyilvántartásra. A régészeti kutatási eredmények publikálására új periodikát (Heves Megyei Régészeti Közlemények) indítottunk. Az ország gazdasági átalakulásával lelassult az egri vár rekonstrukciója, a '90-es évek végére különösen a középkori székesegyház területén komoly veszélyhelyzet alakult ki. 1997-ben tisztázódott az egri vár tulajdonjogi helyzete: az állami tulajdon kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, használója a Heves Me97